Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1858

16 ugyan azt tartalmazza, mit a német szöveg, még is majd nem fél an­nyi helyet igényel, mint a német nyelv; s igy van ez, ha nyelvünket bár­minő más nyugoti nyelvvel hasonlítjuk össze. Ám de ezen sajátságából nyelvünknek némileg valósul rajtunk a közmondás: „hogy mit a vámon nyerünk, a harmincadón elvesztjük", t. i. az a baj támad belőle, misze­rint csaknem rőfnyi hosszúságúak némely szavaink, ez pedig, kivált ha sürüen fordul elé, sehogy sem fér öszsze a kellő rövidséggel. Rajta kell tehát lennünk, hogy e bajon, mint lehet, segítsünk, ki­lökvén szavainkból a helyesen kilökhető fölös szótagokat, p. o. elszen­vedhetetlen helyett, mondjuk szenvedhetlen; szorgalmatoskodik h. szorgos­kodik ; igazságtalanság h. jogtalanság. Legkivált csinnyán kell használni a szenvedő szerkezetet igéinkben, mert egy az, hogy ily szerkezet nyel­vünk ősi, keleti szellemével rokontalan, más meg, hogy általa igen hosz­szúra nyúlik az ige, s főkép a sok tattatik, tettetik nagyon tartóssá, s kel­lemetlen pattogásuvá teszi a nyelvet. Az ilyes kitételek: adás vevés, dul fúl, hire hamva, huz von, ilyen olyan, ideig óráig, csere bere, ágas bogas, dirib darab, filit falat, csinyja binja, giz gaz, gyim gyom, hóri horgas, lót fut, ireg forog, mende monda, melyek nagyobb részt ugyan a köznép nyelvbélyegét viselik, mindazáltal, — miután nyelvünknek keleties természetét feltüntető saját­ságaihoz tartoznak, — épen nem gáncsolhatok rövidség tekintetében sem; sőt az alsóbb nyelvmodor népszerű müveiben igen helyesen, és mondhatni, legnagyobb haszonnal alkalmazhatók. Ide tartoznak még az összehasonlításnak némely sajátságos módjai p. o. legeslegjobb, teledestele, ujdon új, jobbnál jobb, szebbnél szebb, erő­nek erejével, s. t. b. ide sorozhatni még az ily különösségeket is: a zsírjából adj , vagy is: legjavából; zsírja a gabnának; a város színe; továbbá az ige kötő szócska kettőztetését, bebe- tekint; az erős szél elel­kapja a hangot; s. t. b. továbbá az ily kettőztetéseket is: új meg új; más és más; minduntalan más más ötletei voltak ; folyton folyt; nőttön nő; várva várlak; futva fut; s. t. b. ezen kitételek nyelvünknek rend­kívüli bájt kölcsönöznek, s eredetiségi bélyeget nyomnak rá, ugyan azért a kellő rövidség sérelme nélkül használhatók, nem csak az említett nép­szerű müvekben, de még a magasabb röptű, vagy lágyabb ömledezésü költéri müvekben is. Végre igen eredeti szint, kellemes rövidséget s változatosságot köl­csönöz nyelvünknek átallában az igefajok alakulásának, és némely be­szédrészek képzésének, s ragozásának más nyelveken utánozhatlan saját­ságos módja. így kitűnők: 1. A tétető, ható, s gyakorító igék több féle fajai, melyek más nyel-

Next

/
Thumbnails
Contents