Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1855
18 Miksa József bajor választó s a Wittelsbach ház ifjabb ágának utósó ivadéka magtalanul halálozván meg, József császár az új örököst, Káról Theodort pfalzi választót szerződésileg reávette, miszerint Aus tri a régi igényeit, melyek Bajorország egy részét illették, elismerje, de a szerződvényt illetőleg porosz Fridrik azon ürügy alatt, hogy a választó fejedelemség feloszlását meggátolnia kötelessége, Maria Thereziának háborút izent, a porosz seregek Csehországra ütöttek; Maria Therezia szeretett jobbágyait kémélvén, különben is utósó életéveit nyugalomban szándékozván befejezni, rettenthetetlen ellenfelével, porosz Fridiikkel egyezményekbe bocsátkozott, miknek következtében 1779-ben Teschenben Franczia- és Oroszország közbenjárására maj. 13-án békét kötött, melyben Bajorországot illető igényeiről lemondott; s csak az Innkerületet, vagy is a tartománynak Duna, Salza, és Inn folyamok közt fekvő részét keblezte Austriába, mely által ez Tirollal közvetlenül összeköttetett. Halhatatlan érdemet szerzett macának Maria Therezia az Ö úrbér szabályzása által, melyet legfelsőbb parancsának következtében Raab tanácsosa dolgozott ki, s 1766-ban végrehajtását is megkezdette; kár hogy az előitéletekkel elárasztott jobbágvok a császárné kegyes czélzatainak e tárgyban némileg akadályt gördítettek. A törvény még mindig csak Verbőczynek harmadfél száz éves, zavart, hiányos hármas könyve szerint szolgáltatott ki. Maria Therezia, kinek anyai gondjai az igazgatás minden ágára kiterjedtek, a rendeket 1764-ben Pozsonba hiván, hatályosan sürgette a törvénykönyv kijavítását. Ezzel nem elégedvén meg 1769-ben a főtörvényszékek Ítéleteit gr. Niczky Kristóf, Veöreös Antal és Kelcz József itélőmesterek által egybeszedetvén, s külön szakaikra osztatván, mind a felsőbb, mind az alsóbb törvényszékek számára világos szabályokat létesítetett, 1775-ben pedig rendelvényt bocsátott ki, melynek érvényénél fogva, a menjogot (jus asyli) mert a bűn büntetlenségét segélyzette elő, megszüntette. Áldásdús Mária Thereziának intézkedése az egyház ügyeiben is. Hivatását minden oldalról felfogván apostoli jogait a legkitűnőbb eredménynyel gyakorlá. Ugyanis egyetértve a római szentszékkel 1773-ban Munkácson, 1776-ban meg Nagyváradon uj görög egyesült püspökségeket lioza létre. A nagy kitérj édésű esztergomi érsekségből, a régit meghagyván, három új püspökséget, névleg a szepesit, beszterczeit, és rozsnyóit, úgy nemkülönben a győri és veszprémi püspökségekből 1777-ben a szombathe-