Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1855

19 lyit és fehérvárit alkotta. Mennyi áldás lőn ily bölcs intézkedé­sek következménye! A protestánsok viszonyait enyhítette. A nem egyesült görö­göket illetőleg végre 1771 -ben Temesvárra gyűlést hirdetett, mely­ben az utóbbiaknak mind vallási, mind világi ügyeik rendeztettek. A tudományok, és népnövelés ügyében oly sokszorosak és áldásdúsak Maria Therezia rendelvényei, hogy e tárgyakat ille­tőleg a kegyelt császárnénak kormányzata korszakot alkot. Tal­lóson 1763-ban mind a két nembeli árvák számára, Váczott pe­dig 1767-ben a nemesifjak részére állított növeldéket. A nagy­szombati egyetem sem kerülte ki a gondos császárné éber figyel­mét, itt 1769-ben orvosi kart létesített, a Pázmán, Lippay és Losy-féle alapítványokat a földvári apátság jövedelmeivel meg­szaporította, az egyetem vezényletét Fekete György kezeibe tette, a tanrendszert pedig a bécsi egyetem mintája szerint rendezte, 1770-ben a falusi elemi iskolákat szabályozta. Pozsonban, Kas­sán, Győrött, Zágrábban, és Nagyváradon bölcsész- és törvénytu­dományi academiákat állított, azonkül számtalan kisebb és nagyobb tanodákat nyittatott. Fontos Maria Thereziának azon határozvá­nya is, miszerint Ürményi és Tersztyánszky által új tanrendszert fogalmaztatott. Végre az egyetemet Nagyszombatból Budára te­tette által. Még utolsó életévet is a birodalom jólétének emelésére for­dította. Pécset és Szabadkát a királyi városok sorába iktatta, Eszéken nagyszerű vizgátot építetett. A Sárviz szabályzása által Fehér és Veszprém megyék ártalmas kigőzölgésű posványait meg­szüntette. 1780-ban nov. 22-én éltének 64-cük évében szenderült át jobblétre. Még halála előtti utósó órákban is a trónutóddal Jó­zseffel államügyekről tanakodott, s midőn ez neki nyugtot aján­lana igy szóla a fenséges asszony „In einigen Stunden soll ich vor Gottes Richterstuhle erscheinen, und du meinst, ich könne schlafen?" Szép lelke abban tűnik ki leginkább, miszerint ő nem ismert nagyobb boldogságot, mint alattvalóinak jólétét; néhány perczczel elhunyta előtt igy nyilatkozott „Könnte ich unsterblich seyn, so wünschte ich es nur, um die Unglücklichen unterstützen zu können". Benne az alattvalók halhatatlan jótevőjüket vesztet­ték el. Jótékonyság és szeretet kisérték minden lépteit ez életben, hála és szeretet kisérték őt a maga által kijelelt örök nyughelyre, hála és szeretet kapcsolta a nagy fejedelemnőt birodalma minden népéhez, kiket nagyobb csapás már nem érhetett, mint e nagy lé­leknek az életbőli eltűnése. Mindenki iránt leereszkedő volt, a 2*

Next

/
Thumbnails
Contents