Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1855

11 Olaszországban. Austria 1746-ban kívánt siikerrel küzde Olasz­országban, elfoglalá Genuát, s egész Provence-íg liata előre. Szerencsétlenebbül foly a harcz Németalföldön. Itt De-Saxe tá­bornagy miután lothringeni Káról herczeget megverte, az egész tartományt elfoglalta. 1747-ben újra diadalmaskodott, a cumber­landi herczegen vévén erőt, Mastricht városnak jutott birtokába. Erzsébet orosz császárné ezt nem nézhetvén, seregeit a Rajnának irányzá, mire az 1748-diki aacheni béke jöve létre. A kitűzött pontok szerint Németalföld Austriának adatott vissza, Szilézia egy részét porosz Fridrik tartá meg, Parma, Piacenza, és Quas­talla, előbb Austria herczegségek, spanyol Don Fülöpnek adattak, Lombardia egy részecskéjét végre Sardinia nyerte. Az Austria monarchia oszthatlanságát és a pragmatica sanctiot ellenben vég­re minden európai hatalmasság elismerte. Alig szűnt meg a harczi riadó, a béke malasztos áldásai az egész birodalomban minden nyomon mutatkozának. Maria Therezia élte korányának legszebb perczeit csatazajok közt tölt­vén, most jótékony intéz vények és rendelvények létesítésére for­dítá anyai figyelmét. Mindenek előtt említést érdemel azon jeles szervezet, melyet kincstárában hoza létre, mi által nemcsak a birtokok, melyeket a porosz és szárd királyoknak engedménye­zett, levének dúsan pótolva, hanem még jövedelmeit is növelte. Haugwitz grófot tette az észdús császárnő főkincstámokává, en­nek ügyködése következtében yvenkint 36 millió forintra rúgott a jövedelem. Atvja VI. Káról császár, noha Nápolyt, Szerbiát, és Sziléziát is birta, mégsem dicsekvett oly dús jövedelemmel. A mindent éber figyelemmel észlelő Maria Therezia még az előb­bi háborúkban tapasztalta a jobb hadifegy szükségletét; hogy ebben se szenvedjen tábora hiányt, derék és tevékeny táborna­gyokat nevezett ki; divatba hozta az évi fegyvergyakorlatokat, melyeken maga is megjelent, innen a „mater castrorum" czim, mely eddig hallatlan vala. Minden lépte, minden észvillanata a birodalom üdvére vala irányozva. Már magában halhatlan ér­dem a főfő hivatalokra oly férfiakat választani tudni, kik úgy szólván arra termettek, ilyenek: Kaunitz, Sinzendorf, Daun, Liechtenstein Venczel, Schwieten, Sonnenfels, Pálffy, Nádasdy, Batthanyi Káról, Eszterházy József és Miklós stb. Halljuk csak erről a tudós Rottecket „Osterreich bemühte sich in den ruhigen Jahren nach dem Aachener Frieden, seine Staatskräfte zu erhe­ben; es ordnete die Finanzen, das Heer und alle wichtigeren Zweige der Administration. Maria Theresia übertraf

Next

/
Thumbnails
Contents