Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1855

12 hierin, wie überhaupt an Regentengaben, an Einsicht und Volksliebe, fast alle ihre männlichen Vorfahren weit." Mg Maria Therezia államai a bölcs intézvények következtében nagy virágzásnak indultak, Europa hatalmasságai csak látszólagos békének örvendettek, mivelhogy terükön még szüntelen belmozgalmak valának észlelhetők. Igenis jól látta Maria Therezia, hogy ha tartós békét akar biralmában létesítni, Poroszország növekedő hatalmának kell gátot vetnie. E miatt vala szándoka Francziaországgal szövetségre lépni; e miatt biztositá magának HE. Auguszt lengyel király és szász választó közremunkálatát, s mindent elkövetett, miszerint Oroszország is e tárgyban vele karöltve járjon. Alig jutott ezen dolog a porosz király tudomására, máris aug. 29-én 1756-ban nagy sereggel Szászországba tört be, Drezdát meghódította, a rögtönzött szászsereget pedig, mely Pimánál elsánczolva Browne segélyére várakozék, 40 ezernyi sereggel bekerítette, 20 ezerrel pedig Csehországban nyomult előre. A várt austriai sereg kevés idő múlva megérkezett, hogy a szászok kétségbeejtő helyzetén segítsen. Fridrik szokása szerint eléje ment az austriai seregnek, azt Lobositznál Elbe folyam partján oct. l-jén megverte, a szászokat meg Pimánál mindaddig körtáboroltatta, mig magukat meg nem adták, mire Fridrik a telet Szászországban töltötte. Maria Therezia most kettős, erélylyel készült az uj hadmenetre; vigaszul szolgált neki az, hogy Francziaország is az eddig kiállított seregének kétszeresét klildé; Svédország azon reménynyel biztatván magát, miszerint porosz-Előpomeraniát megnyerendi, hasonlólag késznek nyilatkoztatta magát segélvhadnyújtásra; Oroszország pedig II. Fridrik iránti boszuból 100 ezeret igért, sőt maga a német birodalom is háborúra szavazott a porosz király ellen. Maria Therezia ellenben csak a védháborút sürgette azon czélból, hogy a szövetségeseknek is legyen idejök Fridiiket minden oldalról egyszerre megtámadni. De ez utóbbi sem vala tétlen, mindjárt azon eszme villant fel agyában, miszerint reá nézve legjobb leend, ha a háborút Austriába játszandja, egy fő csapás által pedig az ellene alakult frigyet felbontandja. Ugyanis Szászországot, főleg Drezdát védállapotba helyezvén 1757-ben apr. 21-kén váratlanul Csehországban termett, gyorsmenetben egész Prágáig hatolván, ott az austriaikat lothringeni Káról és Browne tábornagy minden erőködéseik daczára megverte. Szerencséje mámorában seregeit két részre osztotta, me-