Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1855

o jognál fogva eladásra kitett kelméiket innen küldözgetek szét Európának többi tartományaiba *). Ámbár a Péter és Aba királyok alatti zavarteljes korszakban, valamint az I. Endre alatt a k. hit ellenes közizgalom alkalmával Esztergom is hihetőleg sokat szenvedett: fönirt virágzó állapota mégis szilárdan tartott 1241 -ik évig, midőn annak a hatalmas tatárpusztítás véget vetett **). — Mitsem használtak a kőfal, árok és fatorony erősítések; a külvárosokat maga a kétségbeesett lakosság gyújtotta föl, a többit a tatárok borították lángba, alig menekülhetett meg tizenöt a népe3 Esztergom lakóiból ***). Tűzzel vassal emésztének ők fel mindent, mit magukkal nem vihettek. E csataközben háromszáz esztergomi főbbrangu hölgy kért kihallgatást a vad, Kádon nevű tatar vezértől, s ékszereik, és drágaságaik átadása után életökért esedeztek; a vezér a drágaságoks ékszereket elfogadta , de a hölgyeket mind lenyakaztatá ****') Egyedül a magas sziklahegy ormán épült érseki vár, Simon spanyol gróf vitéz védelme alatt, daczolt büszkén az ellenség rohanásával s tompította el mérges nyilait. Ezenkívül még sz. Benedek rendének Győr-Szent Mártoni monostora, akkor erősség, és Székes Fejérvár fárasztották ki az ellenség erejét, s a járatlanabb hegyek és erdők maradtak épen; különben Esztergom városának elfoglalása után csakhamar az egész ország a tatárdulás iszonytató színhelyévé lön. i) Akaratlanul is eszünkbe jutnak itt jeles magyar Horáczunk édesbús szavai : ,,Ott nyugosznak a bajnokok Mélyen a föld gyomrában, A töredezett oszlopok Között örök homályban." „így múlik el a világnak Minden gyönyörűsége, így minden tündér nagyságnak Veszendő dicsősége!" „Hősek márvány sorompóit Az idő eltemeti, S a félvilág hóditóit Feledékeny por födi/' (Berzsenyi ,,Mulandóság")• E siralmas tatárfutás alatt esett el Sajónál a mohi pusztán maga az akkori esztergomi érsek is Mátyás három püspökkel együtt. IY-ik Béla királyunk, kinek hamvai Esztergomban nyugszanak ff), mint akkor nyomorult hazánk második alkotója, vala Esztergomnak is, Vancsay István, a magyar *) Cimeliotheca Musaei nationalis Hungarici. Buda. 1825. — Palugyay i. h. **) Roger „Carmen Miserabile". ***) Szabó Otmár az 1852. K. Napt. ****) Palugyay. i. h. f) Szabó Otmár i. h. TT) Sírját e felirat diszíté : „Dum licuit, tua cum viguit, Rex Bela potestas, Fraus latuit, Pax firma fűit, regnavit honestas".