Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Piszke - Sárisáp - Sárkányfalva

37 . Esztergom vármegye községei. a monostort gazdagon megajándékozta. A XV. században a helység Pilis vármegyéhez tartozott. A török világban elpusztult. A XVIII. század elején a pesti pálosok birtokába került, a kik ide tótokat telepitettek a felvidékről. A pálos rend eltörlése után a vallásalap birtoka lett, s annak földesúri hatósága alá tartozott 1848-ig. 1790-ben a pálosokat a Ferencz-rendűek váltották fel a lelkészkedésben. Ekkor már a községnek iskolája is volt. Plébániája 1810-ben alakult. Temploma 1856-ból való. Jelenlegi nagyobb birtokosa a m. kir. vallásalap. Határában van a Mexikói erdöörlak. Postája Kesztölcz, távíró-, vasúti- és hajóállomása Esztergom. Piszke, nagyközség, a Duna jobb partján. Van benne 216 ház, 1351 lakossal, a kik 71 németajkún kívül, magyar anyanyelvűek. Vallásra nézve így oszlanak meg : 1194 róm. kath., 65 ref. és 91 izr. Határa 3077 kat. hold. Eredetileg Komárom vármegyéhez tartozott. 1385-ben Lábatlani Hensliny Pál birtokában találjuk. 1502-ben Bajnai Both András horvát báné volt. 1519-ben Bajoni János, Erdödi Bakócz Tamás érsek és Maithényi György voltak tt birtokosok. 1551-ben Apponyi István és János, 1559-ben Dersffy Farkas és István, 1651-ben a Hrasztovánszky család bírt földesúri joggal. 1678-ban Nagybaráti Huszár István nyerte királyi adományul. 1702-ben Huszár Imre lábatlani birtokosé volt, ekkor Duna-Nedeczével együtt, mint puszta, Lábatlanhoz tartozott. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint újonnan települt sváb lakosai mit sem fizettek a plébánosnak. Földesura ekkor báró Gyulay Ferencz volt. 1755-ben Nedeczky Ferencz, a későbbi alispán, továbbá az Ujlaky, a Lehóczky és a Hegyi családok mint lábatlani b itokosok földesúri hatósága alá tartozott. A XVIII. század végén Nedeczky Férc ncz, Komárom vármegyei főpénztárnok birtokába került. (1785.) Gyermekei 1815-ben osztozkodtak meg az örökségen ; ekkor a piszkei birtok a legidősebb fiúé, Ferenczé (f 1845) lett. Az 1876. XXXIII. törvényczikk Komárom vármegyéből Esztergom vármegye területébe kebelezte át. A XVI. század elején épült templomának maradványai a község külső területén ma is láthatók. Jelenlegi temploma 1900-ban épült. Határában vannak az Eminkes, Kokasorr tanyák, Gyűrűs puszta, Öreghegy szőlő, továbbá az Ördöggátbánya, Póczköbánya, Pusztapiszke és Piszniczebánya mészKŐtelep telepek. Utóbbinak területén nagykiterjedésű barlang van. Dűlői közül fölemlíthető a Strázsahegy dűlő, a hol állítólag az 1809. évi franczia hadjárat alkalmával őrök voltak felállítva ; a Bánom dűlő, melynek helyén, hagyomány szerint, a régi hadjáratok alkalmával többeket elfogtak, a kik azután megbánták, hogy arra mentek. A lakosság olvasókört és tűzoltó-egyletet tart fenn. Van itt továbbá két kőfűrész és csiszoló telep, az egyik Fischer János fiaié, a másik Wilheim Móré. Épülőfélben van a Miskolczi és Társa czég asbest-, czement- és palagyára. Postája, távíró- vasúti és hajó-állomása helyben. Sárisáp, nagyközség, az esztergomi járásban. Házainak száma 348, lakosságáé 2595. Anyanyelvük szerint 854 magyar, 200 német és 1330 tótajkú van közöttük, a kik 55 ref. és 76 izr. kivételével, róm. kath. vallásúak. Határa 3180 k. hold. A XVII. század adóösszeírásai között csupán az 1647. évben találkozunk e helységgel. Ekkor 7 portája volt s Esztergom vármegyéhez számították. Az 1696. évi összeírás szerint teljesen elpusztult. Földesura akkor Sándor Menyhért volt, a kinek engedelméből Bajnára és Nagysápra költözött jobbágyok míveltek itt némi földet. Az 1732—1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint báró Sándor Mihály birtokában találjuk. Plébániáját 1811-ben állították vissza. A XIX. század első felében gróf Sándor Móricz, a híres úrlovas bírt itt földesúri joggal. Jelenleg herczeg Metternich-Sándor Paulinának van itt nagyobb birtoka. A község kath. temploma 1766-ból való ; ebből az időből az egyház egy ezüst kelyhet is őriz báró Sziavniczai Sándor Antaltól. 1831-ben kolera-járvány pusztított a községben. 1901-ben a határban azal síremléket találtak, mely Urbanics Károlytóla Nemzeti Múzeum tulajdonába ment át. A községhez tartozik az Annavölgyi kőszénbánya és a Paulina major. Postája, távírója és vasúti állomása Annavölgy-Sárisáp. Sárkányfalva, kisközség, a Párizs patak mellett. Van benne 67 ház, 406 s magyar ajkú és róm. kath. vallású lakossal. Határa 1509 kat. hold. A HuntPázmán nemzetség ősi birtoka, melyet az e nemzetségből származó Bechend bán fiai 1287 előtt sógoruknak, a Pilis nemzetségből származott Miklós comes fia Demeternek adtak, a ki ezt a birtokot 1287-ben a Zovárd nembe'i Vécs fia Miklós fiainak, Miklósnak és Péternek adta el 35 márkáért. A XV. században a Sáros Piszke. Sári8áii. árkányfalva.