Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Protestantizmus terjeszkedése

232 Esztergom vármegye őstörténete. 375 apátság birtokaira, melynek alapján a káptalant a nyitrai káptalan még ebben az évben beiktatta, de ezek a birtokok, melyekhez a káptalan csak hosszas utánjárásra jutott, vajmi csekély kárpótlásúl szolgáltak a török hódoltság alá tartozó falvakért. Pedig tán ép ekkor vették a káptalant legjobban igénybe a hiteles helyi teendők is. Az 1556 : XXXIX. törvényczikk az esztergomi főkáptalant, tekintettel a hiteles i tlyek megfogyatkozott számára, törvényes kiküldetések és végrehajtások foganatosítására, az egész ország területére nézve, felhatalmazta. Még szomorúbb képet tár elénk az 1560. évi egyházlátogatás, az egyedüli, mely a török hódoltság idejéből reánk maradt. A vármegye dunántúli része ekkor teljesen a törökök uralma alatt állott, honnan a katholikus papoknak menekülniök kellett, míg a dunáninneni részekben csupán két helyen, Szőgyénben és Nagyölveden volt katholikus lelkész; a többi plébániák, mint Kural, Bény, Kéménd, Gyarmat, Muzsla, Köbölkút üresedésben voltak, míg Kéty, Libád, Bárt, Ebed, Béla, Kakat elpusztúltak. (Magyar Sión : 1896. 573.) Kőhídgyarmaton még állott a templom, hasonlókép Bényben is, hol a prépostsági templomon kívül, külön plébánia-egyház állott, továbbá Köbölkúton is, melynek akkor Báthori Endre volt a kegyura. A török hódoltsággal egyidőben terjedt el a protestáns hit a vármegyében, így Bátorkesziben is, melynek templomát 1543-ban a kálvinisták elfoglalták s 1609. márczius 20-ig bírták, mikor tőlük visszafoglalták ; ez idő alatt pedig 1562-ben Mihály nevű katholikus pap is volt a községben. Bucson a reformátusok vesszőből és sárból készítettek maguknak imaházat. Általában a dunántúl részen akadálytalanúl terjedt a protestáns hit. 1543-ban, Esztergom elfoglalása után, a szultán hat magyar lelkészt rendelt Esztergomba, hogy az ottani keresztények lelki üdvéről gondoskodjanak, ezek a lelkészek szintén az újított hit követői voltak. A török hódoltsággal a vármegye területén levő egyházi intézmények is megszűntek. A szenttamáshegyi és a szentgyörgymezei káptalanok feloszlottak, Dömös a törökök birtokába került, a bényi premontrei prépostság javait pedig, az 1548. évi országgyűlés rendelkezései értelmében. Oláh Miklós esztergomi érsek, az általa alapított jezsuita kollégium számára szerezte meg. Mikor Esztergom 1595-ben visszakerült a magyar király birtokába, Kutassy János érsek Posgay Jánost nevezte ki vízivárosi plébánossá, de hatásköre, miután a várbeli katonaság is nagyobbrészt protestáns volt, eleintén csak csak a Ráczvárosra terjedt ki. Posgayt 1600-ban Dubovszky György váltotta fel, a kit az érsek kanonokként küldött Esztergomba. 1603-ban az esztergomi plébános mellett segédlelkész is működött ; ekkor már fönnállott a plébániatemplom is, mert ebben az évben a káptalan a plébániatemplomban tartott gyászistenitiszteletet Miksa és özvegye lelkiüdvéért. 1603-ban Nyilasy Péter kanonok volt a plébános, mellette Tapolcsányi János segédlelkész működött. Esztergom visszavételével az egész párkányi járás felszabadúlt a török iga alól, mire Fejérkövy István, majd Kutassy János érsekek megtették a lépéseket az érseki javak visszaszerzésére. Kutassy érsek Báróthy Istvánt nevezte ki az érseki javak kezelőjének, a kit állásába csak 1602-ben iktattak be. Az esztergomi érsekség azonban az Esztergom vármegyében fekvő birtokai után mit sem kapott, mert a jövedelmeket 1595-től kezdve, egész 1605-ig az esztergomi várőrség fizetésére fordították. Kutassy János halálával (1601) az érseki szék különben is hosszabb ideig üresedésben állott. Mikor Esztergom 1605-ben ismét török kézbe került, a katholikus papokat kiűzték a hódoltsági területről s a harangokat, ágyúöntés czéljából, mind elvették a templomoktól. A protestánsok akkor kezdtek ismét megerősödni a vármegyében. Esztergomnak e másodszori török kézre jutásával a párkányi járás ismét a török hódoltság alá került, de az itt lakó jobbágyság megőrizte a magyar államhoz való tartozásának érzületét. Miután a vármegye Érsekújváron húzódott meg, innen gyakorolta az érsek földesúri jogait a hódoltsági területen s már a mennyire hatásköre kiterjedhetett, behajtották a jobbágyi tartozásokat. A vármegye területéből egyedül Szőgyén maradt meg a király birtokában, de a protestánsok itt is hamar megvetették lábukat. Kutassy érsek 1601-ben új plébánia-lakot építtetett Szőgyénben, a templom azonban elpusztult, az őrségben levő templom pedig 1617-ben már a kálvinisták birtokában volt, mert az őrség legnagyobb része ekkor a Kálvin hitét követő hajdúság sorából került ki. Protestantizmus terjesz kedése.