Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Protestantizmus terjeszkedése

232 Esztergom vármegye őstörténete. 376 Mindazonáltal Szőgyénben a katholikus plébánia nem szűnt meg. Pázmány Péter érsek kiváló gondot fordított aszőgyéni plébániára. Templomot építtetett, mel}

7 1648-b^,n leégett. Plébánosaiul mindig képzett lelkészeket nevezett ki. (Magyar Sión : III. 418. Némethy Lajos i. m.) Mikor Pázmány Péter az érseki széket elfoglalta, (1616 szeptember 28.) az érseki jószágok teljesen elhanyagolt állapotban voltak. De Pázmány vaserélylyel dolgozott az érseki javak visszaszerzésén és jövedelmezővé tételén. Az érseki jószágokra tiszteket nevezett ki, a kik a gazdálkodás mellett a katholikus hit terjesztésében is hathatósan közreműködtek. Az 1618—19. évi országgyűlésen mé,r panaszt emelnek a protestánsok, hogy Bélaváry Dávid. Pázmány érsek tiszttartója, Öl veden több protestáns embert elfogatott, tőlük 180 forintnyi bírságot csikart ki és az iskolamestert elűzte. (Mill. Tört.VI. 220.) A nagy kiterjedésű uradalmakon kívül az érsek gazdag jövedelmi forrása volt az egyházi tized ; e mellett az érseket a pénzverdékben gyakorolt ellenőrzői tisztért járó illetmény (pisetum), továbbá a királyi haszonvételek tizedrésze és az érseki jobbágyok országos adója is megillette. — A mohácsi vészt követő korban a tizedek jelentékeny része elveszett, a királyi kincstár a válságos helyzetben egymásután megtagadta az érsekektől a köz jövedelmekben való részesedést, sőt a megmaradt tized egy részét olcsó áron bérbe vette. Pázmány Péter erélye és kitartása csakhamar rendezte az érsekség gazdasági viszonyait. Érseksége idejében, 1617—1622 között készült az Esztergom vármegyei érseki jobbágy helységek urbáriuma, mely nemcsak a jobbágyok tartozásaira, de a vallási viszonyokra is élénk világot vet. Az érsek földesurasága alá ekkor a következő helységek tartoztak : Nagyölved (a törököknek behódolt), Kural (hódolt falu), Kéty (hódolt falu), Bart puszta, Farnad mezőváros (behódolt), Muzsla, Búcs, Mócs, Nyergesújfalu, Süttő (hódolt falvak), Bajót puszta, Marót puszta, Magyarszőgyén, Németszőgyén. Vásárhely és Kéménd (hódolt falu). E helységek közül csak Felsőmuzslának és Kéméndnek van temploma ; Magyarszőgyénben a palánkon belül levő templomot a reformátusok használják, de a jövedelmek a katholikus plébánost illetik meg. Ellenben Nagyölved, Farnad, Búcs, Mócs, Nyergesújfalu és Süttő helységek temploma elhagyatott. Kéménden iskolamester is működik, a ki ünnepnapokon előénekel. (Villányi Szaniszló i. m. 90—94. 1.) Pázmány alatt a térítés egyre nagyobb arányokat öltött ; a jezsuiták bejárják a hódoltsági részeket, sőt átmennek a dunántúli országrészbe is. 1622/31ben sikerűit nekik Buda, Esztergom és Eger városokban mintegy 300 keresztényt kiszabadítani a török fogságból. (Fraknói Vilmos : Pázmány Péter 192. 1.) Táton és környékén már 1630-ban találunk ismét katholikus licentiatust. A XVII. század közepén a vármegye területén fennálló vallási viszonyokra igen érdekes világot vet Egyedi András muzslai plébánosnak Zennyei István esztergomi főespereshez 1656-ban intézett levele, melyben az egyes plébániákat elősorolja. E levél adatai alapján a vármegye területén a következő helyeken voltak lelkészek: Bart, a katholikusoknak licentiatusuk van ; Kéty a kálvinistáké, a hol prédikátor működik ; Magyarszőgyén, a faluban katholikus plébános működik (Egyedi András), ellenben az erődítvényben református prédikátor tartózkodik ; Bénv és Kéménd helységekben katholikus plébániák vannak ; Libádon katholikus licentiátus, Nagvölveden kálvinista prédikátor, Muzslán, melynek Ebed a leányegyháza, katholikus plébános, Nyergesújfalun és a hozzátartozó Bajóton szintén katholikus plébános működik ; Bajna részben a katholikus, részben a kálvinista hitet követi, a katholikusoknak van licentiátusuk ; Köbölkúton és Táton, melynek Tokod a leányegyháza, szintén katholikus licentiátus működik ; Ebszőny részben a protestáns, részben a katholikus hitet követi, Kesztölczön katholikus licentiátus van, míg Kural tiszta református helység. (Magyar Sión : III. 353—355.) Ez állapot fennmaradt Érsekújvárnak a török kézbe jutásáig. Midőn 1663ban Érsekújvár és a szőgyéni palánk a törökök birtokába jutott, a vármegyei élet is teljesen megszűnt, a hódoltsági falvak nem voltak többé megközelíthetők. Nem csupán az érsek veszítette el jövedelmeinek legnagyobb részét, de a helységek is elvesztek a katholikus hitre nézve ; a lelkészek elmenekültek, számos falu teljesen elpusztúlt. Mindamellett Táton és környékén még 1665-ben és 1679-ben is találunk katholikus lelkészt, sőt 1674-ben Héregről elűzik a protestáns prédikátort, 1663-tól 1683-ig, vagyis Esztergom visszavételéig, a vármegye