Beke Margit: Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1616-1637 - Strigonium Antiquum 3. (Budapest, 1994)
Bevezetés
STRIGONIUM ANTIQUUM 3. tudjanak menni. Ez a legrövidebb jelentéstétel az összes Pázmány alatt végzett vizitációs dokumentumok közül. A Nyitrai főesperesség 1634-es látogatását44 Zólyomi János45 főesperes végezte. Zólyomi 1630 óta esztergomi kanonok és 1634-ben lett nyitrai főesperes, és így kapta a megbizatást területének megvizsgálására. Ez a jegyzőkönyv másolatban maradt fenn és 38 helységről szól töredékesen, helyenként bizonyára az eredeti fólió számára hivatkozik. Többnyire a plébános személyére, magaviseletére, a kegyurakra, az általuk jogtalanul birtokolt egyházi javakra és felszerelésekre tér ki. Különösen Apponyi Balázs pereszlényi kegyúrra sok a panasz. Itt ugyanis a volt plébános, Witkowsky János, sok könyvet hagyott, amelyet Apponyi Balázs elvitt. E másolatban tűnik fel a catholicus jelző, amely a többi keresztény felekezettől különbözteti meg a rómait. Sok a licenciá- tus, a prédikátor. Pozsonyi Főesperesség A Pozsonyi Főesperesség46 vizitációját 1634-ben Draskovits György47 váci püspök és pozsonyi prépost tartotta. Ismeretes, hogy a pozsonyi prépost az esztergomi székeskáptalannak a tagja, főesperesi minőségben. Draskovits György tehát főesperesként végezte a vizitációt. Tanulmányait a Collegium Germanico- Hungaricum növendékeként végezte Rómában, majd hazatérve pécsi (1628), váci (1630), és végül győri (1635) püspök lett, előzőleg pedig pozsonyi prépost. Jelen volt az 1629-es Nagyszombati Zsinaton, ahol nagyhatású beszédet tartott. A Pázmány korabeli vizitációk egyike sem éri el azt a magas színvonalú beszámolót, mint ez. A jegyzőkönyvhöz a főesperes külön előszót írt, amelyben előrebocsátja, hogy a főesperességnek öt esperesi kerületéről ad számot. Nem csupán a katolikus, hanem a luteránus, kálvinista, és anabaptista helységeket is meglátogatta. Szól a katedrátikumról, a szentségekről, a papokról, és végül a vizitáció módszeréről. Ez azért fontos, mert a jegyzőkönyv szerkezetét vázolja fel. A Hegyentúli (Ultra Montes) esperesi kerület 26 helységéről szól a főesperes, közöttük Pozsony városáról. Itt ismerteti a Vitéz János által felállított helynöksé- get bizonyító oklevelet,48 amelynek első helynöke vicarius in spiritualibus,49 Schömberg György. A plébánosról, tanítókról följegyzi a főesperes mindazt, amit tud róluk, és a hívekről is. Többször említi a Bethlen-féle harcokat, a törökök mozgolódását. Lámochnál följegyzi, hogy a templomot a horvátok építették, akik a töröktől űzve jöttek ide 90 évvel ezelőtt, vagyis tetten érhető a belső mig44 PL Canonica Visitatio Lib. 1. 88-110. 45 KOLLÁNYI 235. 46 PL Canonica Visitatio Lib. 3. 47 KOLLÁNYI 227-228. 48 PL Antemohacsiana AEV 61. 49 Vö. BEKE Margit: Vitéz János esztergomi udvara, in Esztergom Evlapjai Annales Strigonienses 1990. 59-77. 30
