Beke Margit: Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1616-1637 - Strigonium Antiquum 3. (Budapest, 1994)
Bevezetés
BEVEZETÉS rációs folyamat. Ahol lehetett, ott a főesperes a települések házának számát, a lé- lekszámot és a nemzetiségi hovatartozást is feltüntette. A Hegyalatti (Sub Montibus) kerületben 20 helységet írt össze a főesperes. A helységek nevét a változataival együtt említi. Például Ivani neve németül Ai- chen, Kürtnél hozzáteszi Nagykürt vagy Mátyusföldi Kürt. Szentábrahámnál azt írja, hogy kicsi, de egykor szép templomát a német hadak feldúlták. Érdekes jogi vitája volt Keresztáron Bika Miklós nyitrai kanonokkal. O ugyanis Keresztárnak és a szomszédos templomoknak a vizitációs jogát magának követelte ebben az évben, mert ezeknek a tizede a nyitrai káptalant illette meg. Draskovits azonban felvilágosította őt a tévedésről, miszerint a pozsonyi főesperes látogatási joga a napnál világosabban őt illeti meg. A Csallóközi kerület 35 helységet foglal magába. A főesperes leírja, hogy ahol egész adót fizetnek, azok egészegyházasok, akik felet, azok félegyházasok, akik negyedet, egyfertályosok stb. Dienesdnél hivatkozás történik az 1500-as vizitáci- óra. Ritkán fordul elő, hogy egy templom védőszentjét megváltoztatják. Gutor 1510-ben még a Szent Kereszt titulusnak örvendett, de 1634-ben már Szent Ilonának nevezik. Ebben a kerületben a templom ünnepét néhol két alkalommal ünnepük meg. Bős esetében a védőszent Szent Margit vértanú, az ő napján és Szent Simon és Júdás apostolok ünnepelnek. Egyházaskarcsán Szent Bertalan apostol a védőszent, ekkor és Szent Pál apostol megtérése napján ünnepelnek. Az egyik nap tehát a védőszenté, a másik nap a templom felszentelése. Vajknál tűnik fel, hogy ott ortodox vallásúak is laknak. A templomban nem tarthattak nagy rendet, ha Csütörtöknél gyümölcsöskosarat kellett kivitetnie a főesperesnek. A Szigetközi (Inter Aquas) kerületből 4 helységet vizitált a főesperes. Megjegyzi, hogy ez évben a Komáromi főesperes magának követelte ezeknek a látogatását. A főesperes azonban megmagyarázta, hogy ezek Pozsony megyében vannak, ezért a Pozsonyi Főesperességhez, történetesen hozzá tartoznak. Egyébként Lipoltfalvát már az 1629-es Nagyszombati Zsinat a pozsonyi prépostság- hoz sorolta. Szól a főesperes 3 exempt — Nagyszombat, Vágszerdahely, Püspöki — helyről. Nagyszombat azért is érdekes, mert 1543 óta az esztergomi érsekség és a káptalan székhelye. Külön tanulmányban foglalkozik a főesperes a katedrátikummal. Draskovits György szerint ez régi joghoz és szokáshoz kötődik. A plébániát elfoglaló papnak esküt kellett tennie a vikárius előtt, hogy a katedráliákat és a főesperesi dolgokat (cathedralia et archidiaconalia) teljesíteni fogja. A plébánosok egykor Szent Imre ünnepén Pozsonyba mentek és vitték az adót. Nem csupán katedráti- kumot, bárányt, hanem majorságot (praedialia), kappant kellett vinni, és zabot (terragia) is szolgáltattak a prépostnak. Ezen túl vizitáció alkalmával a vendég- fogadás kötelezettsége is a plébánosra hárult — étel, ital és abrak biztosításával. 50 50 A katedratikumról értekezik ZUMBUR: A pozsonyi prépostság címen, in Magyar Sión 11/1880 passim. 31
