Beke Margit: Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1616-1637 - Strigonium Antiquum 3. (Budapest, 1994)
Bevezetés
STRIGONIUM ANTIQUUM 3. déke volt. Hazatérése után barsi, majd zólyomi főesperes lett. A jegyzőkönyv nem csupán a templomokról szól, hanem a jövedelmekről is. A mondanivalót a főesperes a következő csoportosításban adja elő: Templom, Templom javadalma (dós), Felszerelések, Plébánia és a plébános jövedelme, Panaszok. Mindegyik helység a plébániához van beosztva, és ezen belül találhatók a fíliákkal kapcsolatos megjegyzések. A Templom címszónál első helyen említi a főesperes a pat- rociniumot, akinek nevére és tiszteletére szentelték a templomot, és ezután következnek az oltárok, a szobrok és a festmények. Ezek bőséges művészettörténeti adatokat közölnek, de fényt vetnek a közkedveltségnek örvendő szentekre, jelesül a világegyházban tisztelt apostolokra, különösen Szűz Mária tiszteletére, akinek tisztelete minden más szentet megelőz. A Templom javadalma között előfordul az irtványföld, a méh, gabona és egyéb járandóság, amely a gazdaságtörténésznek nyújthat fontos szempontokat a kutatáshoz. A Felszerelések a templomi felszereléseket, ötvöstárgyakat, ruhaféleségeket/paramen- tumot tartalmaznak. Itt említették meg a tornyot, a harangot és a temetőt. Igen érdekes, hogy több helyen ezek közé a drágaságok közé sorolták be a könyveket is. Amelyik plébánia több könyvvel rendelkezett, ott kiemelték ebből a csoportból és külön címszó alá helyezték. Általában misekönyveket (Missale, Antipho- nale, Graduale), szertartáskönyveket (Rituale, Agendarium), szentbeszédeket, szentírást, jogi könyveket, valamint anyakönyveket lehet találni egy plébánia könyvtáraként. A Plébánia és a plébános jövedelmei címszó alatt feltünteti a plébános nevét — ez szolgált alapul a Némethy Lajos által összeállított plébánosok és plébániák c. munkájához —, feljegyzik, hogy legitim felszentelt-e vagy nem. A fíliák neve azért fontos, mert esetenként egy letűnt helységnek az emléke csupán. A jövedelemhez sorolták be a saját járandóságon kívül a kifejezetten egyházi funkció után járó stóla díjszabásait is. A tanító nevét nem közlik, azonban az iskoláztatást meg lehet állapítani. A jegyzőkönyv ugyanis leírja, hogy volt-e iskola, milyen kötelezettség hárult a tanítóra a tanításon kívül, mint például a harangozás és a temetésnél való asszisztálás. A Panaszok címszó alatt a felmerülő problémák és panaszok olvashatók. A főesperes nem tudott minden helyet meglátogatni, mert vagy lefoglalták a templomot az ágostai hitvallásúak (Hlinic), vagy azért, mert nem engedték be, ennek következtében Kremnicáról és Újbányáról tiltakozással bár, de eltávozott. A főesperesi vizitáció hangvétele személyes jelleget ölt, jegyzetei végén 1626. június 9-i dátummal azt írta, hogy ekkor mutatta be a bars megyei vizitációt az esztergomi érsek úrnak. Az 1633-as Szentkereszti Kerület összeírása30 (consignatiója) igen rövid, csupán a plébániára, a fíliára és a plébános személyére, annak nyelvtudására terjedt ki. Összesen kilenc plébánia közül hét van betöltve, hatan a bécsi Pazmaneum növendékei közül kerültek ki, a hetedik már régebben. Legjobban itt érhető tetten a Pázmány Péter által alapított szeminárium gyümölcsöt érlelő jellege. 30 A Barsi főesperesség PL AEV 2124/13. 26
