Beke Margit: Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1616-1637 - Strigonium Antiquum 3. (Budapest, 1994)
Bevezetés
BEVEZETÉS 1. A templom. Milyen, rendelkezik-e a szükséges szent edényekkel, a szentségek kiszolgáltatásához szükséges ruhákkal? Őriznek-e oltáriszentséget, szenteltvizet, olajat, van-e fülgyónásra alkalmas gyóntatószék? Szentmisét, szentbeszédet tartanak-e? Vezetnek-e anyakönyvet, inventáriumot kegyes adományokról és a templom javairól? 2. A plébános. Milyen életmódot folytat? Ismeri-e és imádkozza-e a zsolozsmát? Ismeri-e és figyelembe veszi-e az Esztergomi Rituálét? Mivel növelte a templom felszerelését, a plébánia fundusát? Nem halt-e meg valaki szentségek nélkül az ő hanyagsága miatt? 3. A hívek. Jámak-e templomba, hallgatják-e a szentbeszédet, gyónnak-e hús- vétkor? Van-e tanító és milyen? A látogatás kiterjedt a plébánosok által elhagyott helységekre is. A főesperes összehívja ilyenkor a bírót, az esküdtet és a templomgondnokot és általuk megbizonyosodik arról, vannak-e ott katolikusok, és a szentségekkel hogy vannak ellátva. A főesperesnek javaslatot kell tennie arra, hogyan adminisztrálhatok ezek a hívek. Pázmány Péter az 1629-es Nagyszombati Zsinaton19 foglalkozott az egyházlátogatás újraszabályozásával. Az itt megfogalmazott rendelkezések mintegy kiegészítik az 1611-es zsinat előírásait. Az előző zsinat az évenkénti vizitációt írja elő, valamennyi főesperes, sőt a káptalanban nem tartózkodó pozsonyi és szepesi prépost számára is. Az exempt plébániák látogatását a vikárius generálisra bízza, ha nincs akadályoztatva. Igyekezzenek a főesperesek a plébánosok hiányosságait feltárni, és a lelkek üdvösségére való tekintettel megjavítani. Gondoskodjanak továbbá arról, hogy a tanítók letegyék a hitvallást és a gyermekeket a keresztény tudományra és istenfélelemre oktassák. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a hívek mennyire élnek a szentségekkel, és gyermekeiket milyen iskolába járatják. Az 1629-es Nagyszombati Zsinat, akárcsak az 1562-es Oláh Miklós által tartott zsinat, összeírta az Esztergomi Főegyházmegye területéhez tartozó plébániákat az exemptekkel együtt.20 Ebben az összeírásban feltűnő, hogy a főesperességek határai nem egyeznek meg mindig a vármegyei határokkal. A Főszékesegyházi Főesperesség nevét nem a megyétől eredezteti, hanem az esztergomi főszékesegyházról, de területileg Esztergom és környéke tartozott hozzá. A Nógrádi Főesperesség megegyezik a világi közigazgatás határaival, akárcsak a Gömöri Főesperesség. Saját vármegyei területükkel azonos a Barsi, Komáromi, Sasvári, Zólyomi és Tornai Főesperességek. A Nyitrai Főesperesség Nyitra megyén kívül kiterjedt Túróc és Árva megye plébániáira is. A Honti Főesperesség a sajátján kívül Liptó megyét is magába foglalta. Ezen kívül a Pozsonyi és Szepesi Prépostság is rendelkezik saját, megyei területtel. 19 Cap. IV. PÉTERFFY II. 257., Az 1629-es zsinat külön nyomtatásban is megjelent, vö. Acta et decreta synodi Strigoniensis Posonii, 1629. 20 Péterffy II. 268-271. 23
