Beke Margit: Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1616-1637 - Strigonium Antiquum 3. (Budapest, 1994)
Bevezetés
STRIGONIUM ANTIQUUM 3. A vizitációs jegyzőkönyvek őrzése Az egyházlátogatással kapcsolatos levelezések, jegyzőkönyvek proveniencia- szerűen kerültek be a püspöki megyék, a káptalanok és a szerzetesrendek levéltáraiba, azonban őriznek példányokat egyes plébániák, sőt családi levéltárak — ez utóbbiak kegyúri joguknál fogva. A Prímási Levéltárban külön fondként találhatók a látogatások során felvett jegyzőkönyvek Canonica Visitatio16 néven, és az 1557-től 1942-ig terjedő időszakot öleli át a több mint ezer kötet. Eredetileg az e^jházkormányzati iratokkal szerves egységet alkotó anyagból Maszlaghy Ferenc17 szertartó és levéltárosi kinevezése (1875) után, a levelezéseket meghagyva régi helyükön, a jegyzőkönyveket kiválogatta, és külön gyűjteménybe helyezte. A helységekről összeírást készített Consignatio címen, amely sajnos nem teljes. A jegyzőkönyvek közül kiemelkedik gazdag információja, dokumentumainak gazdagsága folytán Batthyány József hercegprímás (1776-99) vizitációja. Az eredetileg vaskos kötetek sajátkezű bejegyzései igazolják, hogy a prímás mennyire fontosnak tartotta ezeket, és milyen nagy értéket tulajdonított a bennük lévő közléseknek. A vizitációt tárgyaló zsinatok A Pázmány Péter előtt végzett vizitációt Oláh Miklós és Forgách Ferenc neve fémjelzi. Két zsinat is foglalkozott az egyházlátogatással a XVII. században. Az egyik, az 1611-es Nagyszombati Zsinat.18 Forgách Ferenc érsek elnökletével megtartott zsinat kiemelkedő esemény a vizitációk vonatkozásában is, hiszen hivatkozik a Trienti Zsinat határozataira és külön fejezetben tárgyalja a főesperesek által végzendő látogatásokat. A zsinat olyan eszmei irányvonalat fogalmaz meg, amelyet teljes egészében csupán néhány jegyzőkönyv követ, a korai időkben inkább egy-egy részlete csillan fel. Ebből adódnak a tartalmi és színvonalbeli különbségek. Az előírás szerint a főespereseknek nem csupán erényükkel, hanem tudományokkal is jeleskedni kell, kötelességük a rájuk bízott plébánosokat Istenhez vezetni. Az előírásokat három fontos szempont köré csoportosítja: a cselekmény legszentebb helyére, a templomra, az istentiszteletet végző személyre, azaz a papra, és végül a hívekre. Az egész látogatásnak az a célja, hogy a püspök a lelki szükségleteket figyelemmel tudja kísérni, ezért kötelezi a főesperest „visitationem in scripto offerant Episcopo". Mivel a Pázmány-féle vizitációk egy része ennek a Nagyszombati Zsinatnak az útmutatásai alapján készül, ezért érdemes kissé részletezni. 16 Visitatio Canonica Lib. 1-1088. Az egyéb levelezések megmaradtak az egyházkormányzati iratok között a Categoria 31. alatt, vö.: BÓNIS György (szerk.): Útmutató az esztergomi Prímási levéltárhoz. I., Bp., 1964. 17 BEKE Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 között. Unterhaching 1989. 42-43. 18 Cap. V. PÉTERFFY II. 215-216. 22
