Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)

II. Esztergomi kanonokok

Pesten született 1867. júl. 14-én. Teológiai tanulmányait Rómában végezte a Collegium Germanico-Hungaricum növendékeként, ahol bölcseleti és hittudományi doktorátust szerzett.

Rómában szentelték pappá 1891. okt. 28-án. Visszatérve hazánkba, az esztergomi Hittudományi Főiskolán bölcseleti tanár, 1894-ben a szemináriumban prefektus lesz. 1897-ben érseki szertartó, 1901-től szentszéki jegyző és prímási titkár, 1905-ben irodaigazgató 1911-ig és egyúttal a főegyházmegyei elemi katolikus iskolák tanfelügyelője. 1900-ban pápai kamarási, 1907-ben pápai prelátusi címmel tüntetik ki.

Az esztergomi főkáptalanban 1906. okt. 27-én foglalja el mesterkanonoki stallumát.

Rezideálási kötelezettsége alól felmentve 1911-től Budapesten tevékenykedik a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium miniszteri tanácsosaként. A főegyházmegyei cenzúrabizottság elnöke.

1908-ban a Vigilantia bizottság tagja és a Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának is. Ez utóbbi társulat igazgatóságának tagja.

Mint irodaigazgató nagy tudással, szorgos lelkiismerettel tölti be hivatalát. 1893 óta a főegyházmegyei legényegyesület másodelnökeként hazánk iparos világának nevelése körül szakirodalmi és szónoki szereplésével nagy elismerést váltott ki. 1899—1903 között szerkesztette az Isten Igéje c. folyóiratot. Munkái megjelentek a Magyar Sión és a Bölcseleti Folyóirat hasábjain. Halála után a kincstárra 3 miseruha, 1 pluviale és 1 stóla maradt.

Az első világháborúban fellépő járvány ragadta el Budapesten az élők sorából. 1914. dec. 4-én halt meg, életének 48., papságának 24. évében. Csernoch János prímás temette a Kerepesi temetőben.

Munkái:

1. Szentbeszéd Szent Adalbert ünnepére, mondotta az esztergomi főszékesegyházban. Esztergom, 1898.

2. Dante tisztulási útja. Bp. 1903. Klny. Magyar Szemle.

72

30. ANDOR (ANHÄUPEL) GYÖRGY dr. fii. teol. 1906. okt. 27. — 11914. dec. 4.