Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)

II. Esztergomi kanonokok

Források:

Sematizmus Circulare Zelliger 177. Szinnyei IV. 1180.

PL Vaszary Cat. 15. PL Csemoch Cat. 15.

Cat. 23

FL Liber cantoralis

28. LOLLOK LÉNÁRD dr. teol.

1905. dec. 16. —t 1923 .márc. 10.

Nagybányán, Szatmár megyében született 1848. júl. 14-én. Teológiai végzettségét Esztergomban szerezte a főiskola növendékeként.

1871. júl. 31-én szentelték pappá, ezután káplánként tevékenykedik Dévényben és tanárként a nagyszombati gimnáziumban. Kápláni minőségben áthelyezik Budapestre, a Felsővízivárosba 1872-ben. 1876-tól Lipótvárosban működik, 1879-től pedig a Belvárosban. 1890-ben plébánosi kinevezést kap a Lipótvárosba. 1894-ben megkapja a Szűz Máriáról nevezett topissai c. pré- postságot, majd 1907-ben a pápai prelátusi címet.

Az esztergomi székeskáptalanban 1905. dec. 16-án foglalja el stallumát és fokozatos előléptetéssel 1916-ban barsi őfesperes lesz.

Miután kanonok lesz, felmentve a rezideálási kötelezettség alól, 1905-ben Budapesten a Központi Szemináriumban rektori teendőket lát el. 1906—08 között pedig Bécsben tevékenykedik ugyancsak rektorként a Pazmaneumban. 1913-ban újra felmentését kéri a rezideálás alól betegségére való hivatkozással. Távolléte idejére jövedelmének egy részét szegény, templomok és iskolák megsegítésére adja. Idegbaját külföldön gyógyíttatja. 1919-ben Luzemben a Kan- ton-spitálban tartózkodik, ahonnan Csemoch János prímás visszahívására válaszában kifejti, hogy haladékot kér értékeinek felszámolása miatt. 14 nagyobb bútor és 14 nagyobb és kisebb értékes képet szándékozik eladni. Innsbruckban a Kreutzschwester szanatóriumban, majd Zizersben a Sankt Johannesstift intézetében szeretne gyógyulást keresni.

Budapesti működése idején buzgó lelkipásztornak, magas műveltségű papnak ismerik. A budapesti bazilika építése körül sokat fáradozott, melynek

69