Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)

II. Esztergomi kanonokok

díszes falai művészi ízlését dicsérik. Életében több ízben tett alapítványt sze­gény és nyugdíjas papok javára. Hagyatékából Bécsben készült sodronyzománcos, ékköves kehely, oltársző­nyeg, 3 mellkereszt, 3 gyűrű, 5 miseruha, 2 stóla és 2 infula került a kincstár­ba. Esztergomban hunyt el 1923. márc. 10-én, életének 75., pappászentelésének 52. évében. A bazilika kriptájában nyugszik. Munkái: 1. A Szent István királyról nevezett budapesti templom belsejének rövid is­mertetése. Bp. 1905. Források: Circulare Sematizmus Némethy 749. Lépőid Adatok 35. Lépőid FK 46. PL Vaszary Cat. 15. PL Csernoch Cat. 15. Cat. 23. FL Liber cantoralis 29. SCHIFFER FERENC 1906. júl. 21. — t 1930. okt. 20. Pozsonyban született 1845. ápr. 12-én. Teológiai tanulmányait Esztergom­ban a Hittudományi Főiskolán végezte el. 1869. júl. 25-én pappászentelik. Ezután káplánként kerül Misérdre, 1871-től Óbudára, ahol 1876-tól plébánoshelyettes. 1877-ben újra káplán a Belváros­ban. 1883-ban a budapesti tanítók igazgatója és 1896-tól a fővárosi hitoktatók felügyelőjévé nevezik ki. Közben, 1877-ben pápai kamarási, 1907-ben pápai prelátusi címet kap. 1898—1906 között a pozsonyi társaskáptalan tagja. 1903-ban a Szent Já­nosról nevezett bártfai c. prépostságot nyeri el. 1900-tól Pozsonyban az Eme- ricanumban rektor. Az esztergomi főkáptalan mesterkanonokja 1906. júl. 21-én lesz és fokozatos 70

Next

/
Thumbnails
Contents