Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)
II. Esztergomi kanonokok
109. SZAPPANYOS BÉLA dr. teol. 1984. jan. 22. — Somogy megyében, Zamárdiban született 1913. febr. 27-én. A gimnázium felső négy osztályát kis-szeminaristaként Esztergomban végezte a bencéseknél. Főpásztora teológiai tanulmányokra a budapesti Pázmány Péter Tudomány- egyetemre küldte, ahol doktori címet szerzett. Pappászentelése 1938. okt. 30-án történt Budapesten. Majd egy évi tanulmányi szabadsága után 1939-ben tanonc-hitoktatónak nevezik ki. Az Actio Catholicában 1940-től főegyházmegyei titkári funkciót tölt be. 1942-ben Serédi Jusztinián prímás megbízásából Budapesten a Műegyetemen lelkészkedik 1944-ig. Ekkor az Actio Catholica országos ifjúsági titkára lesz és 1948-ig egyetemi és főiskolai lelkészségeket szervez részben a fővárosban (Műegyetem, Közgazdasági Egyetem, Zeneakadémia, Színművészeti Akadémia, Tetsnevelési Főiskola), részben vidéki városokban (Pécs, Szeged, Sopron, Debrecen). E munkájában támogatta Beresztóczy Miklós a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium I. ügyosztályának vezetőjeként. 1949-ben Püskire helyezik kisegítőlelkésznek, de ugyanezen évben visszakerül Budtpestre a Vas utcai Kereskedelmi Gimnázium hittanáraként. 1950- ben káplán Kelenföldön a Szent Gellért-plébánián. 1953-tól Szentendrén tevékenykedik kezdetben kápláni, 1959-ben adminisztrátori kinevezéssel. 1960—74 közötti éveket Nagybörzsönyben tölti plébánosi munkakörben. Innen 1974-ben Budaörsre kerül ugyancsak plébánosként. 1981 óta a székes- fehérvári Országos Papi Otthon igazgatója. 1950-ben érseki tanácsosi, 1977- ben tb. kanonoki címmel tüntetik ki. Az esztergomi székeskáptalanban 1984. jan. 22-én iktatják be mesterkano- nokságába a Kopácsy József érsekről nevezett stallumba, ahonnan még ugyanezen évben a Prohászka Ottokárról nevezett stallumba lép elő. Kanonoki kinevezése után felmentik a rezideálási kötelezettség alól, hogy Székesfehérvárhoz fűződő hivatalát eláthassa. Szentendrei működése idejében felújította a város barokk kálváriáját. Nagy- börzsönyben restaurálási munkát végeztetett az Árpád-kori, a Bányász és a barokk templomokban. A Magyar Sión szerkesztője volt 1941—42-ben. 1943-ban folyóiratot indít 173