Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)
II. Esztergomi kanonokok
az egyetemi ifjúság számára Sziklán Állunk címen, amely 1944 őszéig jelent meg. Források: Circulare Sematizmus A Bács megyei Moholon született 1914. jún. 25-én. Tanulmányait Győrött kezdte és a gimnázium felső négy osztályát kis-szeminaristaként folytatta az esztergomi bencés gimnáziumban. Ezután teológiai tanulmányokra főpásztora Budapestre küldi a Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol teológiai doktorátust szerez. Budapesten szentelték pappá 1938. okt. 30-án. Ezután hittanári kinevezést kap a fővárosi Zrínyi Gimnáziumban, 1946-tól az Árpád Gimnáziumban. Közben, 1943—45 között tábori lelkészi szolgálatot teljesít kórházvonaton, majd hadifogoly lesz. 1951-ben káplánként működik Budapest-Újlakon, 1953- tól a bazilikában plébánoshelyettes. 1957-ben káplán a Felsőkrisztinavárosban és ugyanezen évben lelkészként kerül Szabadsághegyre, ahol 1968 óta plébános, vagyis a lelkészség plébániai rangra emelése óta. 1956-ban főegyházmegyei tanácsosi, 1979-ben tb. kanonoki címmel tüntetik ki. Az esztergomi székeskáptalanban mesterkanonokságot nyer 1984. jan. 22-én a Kollányi Ferencről nevezett stallumban, ahonnan még ebben az évben a Kanter Károlyról nevezett stallumba lép elő. Kanonoki kinevezése után felmentik a rezideálás kötelezettsége alól, hogy szabadsághegyi plébániáját zavartalanul elláthassa. Szabadsághegyen töltött éveiben megvalósította a Romano von Ringe és Ybl Miklós tervei alapján készült templom teljes renoválását, sőt új orgonát építtetett. 1937-ben elnyerte az Élmény és erkölcs c. dolgozatával az egyetem által 174 110. BELLÁNYI (BARABÁS) FERENC dr. teol. 1984. jan. 22. —
