Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)

I. Az Esztergomi Főkáptalan

talani helynököt. (PI. Walter Gyula 1927-ben). Ebben a legújabb, 1983-as kódex lényeges változást hozott.12 Széküresedéskor ugyanis a legrégebben kinevezett segédpüspökre száll az egyházmegyei kormányzat, vagy segédpüspök hiányában a papi szenátusra, amely így átveszi a kormányzatot, haladéktalanul összehívja a testületet, amely illetékes a kormányzó megválasztására.

A káptalan feladatát jelenleg az új kódex szabja meg.13 Ez összhangban van a II. Vatikáni Zsinat után kiadott rendelkezéssel, amennyiben a káptalannak az egyházmegye kormányzatában betöltött szerepét részben a Papi Szenátus vette át. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1968. márc. 14-i döntésével elfogadta a Papi Szenátus egységes szabályzatát. A szenátus feladata lesz, hogy „ . .. a főpásztort az egyházmegye kormányzásában és ügyei intézésében tanácsaival hathatósan támogassa.“ 14 Az esztergomi főegyházmegyei Papi Szenátus először 1969. szept. 16-án alakult meg, ahol az intézmények képviselői között a káptalan küldöttje is helyet foglal.

A mindennapi liturgián való részvételen kívül a káptalan elméleti liturgikus kérdésekkel is foglalkozott. Pl. 1903-ban az új esztergomi Rituale kidolgozására ötös bizottságot állítottak fel Rajner Lajos, Kiinda Teofil, Horváth Ferenc, Bogisich Mihály és Robitsek Ferenc személyében.15 A boldoggá- avatások körül is sokat fáradoztak, amit a kassai vértanúk és Tóth Tihamér esete bizonyít. A káptalan feladatai közül ma egyedül a liturgikus vonal mutat fejlődést, hiszen az új kódex a káptalanok legfőbb tevékenységét az ünnepélyes liturgikus szertartások végzésében jelölte meg. A székeskáptalan kötelessége az is, hogy teljesítse azokat a feladatokat, amelyeket a megyéspüspök vagy a jog rábíz.16 A Magyar Püspöki Konferencia a testületre bízta a tanácsosok testületének feladatait.

A XIII. század óta gyakorolt hiteleshelyi tevékenység az 1874:35. tc.-vel megszűnt. A későbbiek folyamán 1950-ben a 29. te. értelmében a hiteleshelyi levéltárat a Komárom megyei Levéltárba szállították át.

Az oktatást a káptalan a megváltozott körülményeknek megfelelően látta el. A teológus kanonok az, aki kanonoki stallumát nyerve megtarthatta tanári katedráját „ . .. ut praefato munere fungens sacras disciplinas in seminario Archiepiscopali Stritoniensi doceat.“ 17 Kanonokok működtek közre az 1892- ben létrehozott Főegyházmegyei Főtanfelügyelőség munkájában. Az 1948-ban bekövetkezett iskolai államosítással megszűnt a főtanfelüegyelőség, ezzel az iskola szintjéről kiszorult a káptalan. Az oktatáson kívül kulturális intézmények fenntartása, mint a Főszékesegyházi Könyvtár, Főkáptalani Levéltár, Keresztény Múzeum és Kincstár, napjainkban anyagi alapok hiányában a főegyházmegyére hárul. A káptalannal való kapcsolatot ezek az intézmények a prefektus személyén keresztül tartották és tartják fenn.

15