Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)

II. Esztergomi kanonokok

Esztergomban halt meg 1949. szept. 5-én, életének 56., áldozópapságának 34. évében. A bazilika kriptájában temették el.

Munkái:

1. A lelkiismereti ítélet kialakulása cselekvésünknél Aquinói Szent Tamás szerint. Esztergom, 1927.

2. Rabindranath Tagore világnézete. Bp. 1927.

3. Az Alter Christus eszménye felé. Bp. 1943.

Források:

Circulare FL Liber cantoralis

Sematizmus

73. SCHWARZ-EGGEN HOFFE R ARTÚR dr. fik, kán. jog.

1951. márc. 18. — t 1969. ápr. 16.

Bécsben született 1890. jan. 21-én. Teológiai tanulmányait a Pazmaneum növendékeként végezte a bécsi egyetemen és itt szentelték pappá. Később matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett.

1912. jíil. 14-i felszentelése után kápláni kinevezést kap Dorogra, a következő évben Esztergom-Vízi városba. 1917-ben a nagyszombati gimnázium tanárának nevezik ki és itt marad 1919-ig. Hosszú éveket tölt Budapesten

1919-től 1947-ig, mint a Rákócziánum tanára. 1947-től kórházlelkészként tevékenykedik. 1949-ben a budapesti Központi Szeminárium gondnoka.

Az esztergomi székeskáptalanban 1951. márc. 18-án mesterkanonoki kinevezést kap.

1957-ben esztergomi érseki helynöki tisztet tölt be. 1958. szept. 4-től dr. Endrey Mihály speciális delegátus lemondásától 1959. jún. 6-ig önállóan kormányozza a főegyházmegyét érseki helynökként, amikor is XXIII. János pápa esztergomi apostoli kormányzónak nevezte ki. Később, 1962. júl. 13-án aranymiséje alkalmából a pápa lila pileolus viselésének jogával tüntette ki. 1968-ban az előírásoknak megfelelően 75 éves korára való tekintettel apostoli

130