Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)

II. Esztergomi kanonokok

A lelkek buzgó pásztoraként ismerték és tisztelték. Emellett kiváló gazdasági érzékkel rendelkezett és a főkáptalan birtokainak gondnokságát látta el.

Esztergomban halt meg 1951. febr. 13-án, életének 72., pappászentelésének 48. évében. A bazilika kriptájában temették el.

Munkái:

1. Katholikus imádságos és énekes könyv. Szerkesztette Sz. A. Bp. 1924.

2. Budapest-Újlaki római katolikus egyházközség évkönyvei. Szerkesztette Sz. A. Bp. 1926.

3. Szentbeszéd, melyet Szent Adalbert ünnepén ... az esztergomi főszékesegyházban mondott. Esztergom, 1932.

Források:

Circulare PL Serédi Cat. 15.

Sematizmus Cat. 44.

PL Csernoch Cat. 44. FL Liber cantoralis

53. MESZLÉNYI ZOLTÁN dr. teol. fii. 1931. febr. 4. — t 1953. jan. 11.

A Heves megyei Hatvanban született 1892. jan. 2-án. Teológiai tanulmányait Rómában végzi a Collegium Germanico-Hungaricumban.

Rómában szentelték pappá 1915. okt. 28-án. Rövid ideig tartó komáromi káplánság után a prímás Esztergomba rendelte központi szolgálatra. Itt 1917- től prímási szertartó és levéltáros, 1926-tól titkár, 1930-tól irodaigazgatói tisztet tölt be egészen 1936-ig, amikor megválik kancellárságától. Közben, 1922-ben pápai kamarási címet kap.

Az esztergomi főkáptalanban 1931. febr. 4-én mesterkanonokságot nyer, majd fokozatos előléptetéssel 1944-ben nógrádi főesperes lesz, de egyúttal a honti főesperesi cím viselője 1946-ig, amikor Tóth Kálmán átveszi tőle.

Serédi Jusztinián prímás sinopei címre püspökké szenteli 1937. okt. 28-án. Breyer István győri püspök — volt esztergomi kanonok — és Kriston Endre

105