Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)

II. Esztergomi kanonokok

Circulare Sematizmus Gulyás I. 977. KL I. 137.

PL Vaszary Cat. 44. PL Serédi Cat. 15. FL Liber cantoralis

50. TÖRÖK MIHÁLY dr. teol. 1930. aug. 2. — t 1953. máj. 9.

A Bars megyei Garamújfaluban született 1870. jún. 10-én. A Pazmaneum növendékeként Bécsben végezte az egyetemen teológiai tanulmányait.

1893. szept. 21-én szentelték pappá. Ezután káplánként tevékenykedik Tót- megyeren, 1896-ban Sasvárott, 1897-ben Vittencen. A következő évben Budapestre helyezik hitoktatónak, 1899-ben káplán lesz a Rókus-plébánián, amely idő alatt orvosi ismeretekre tett szert és ennek alapján később a Medicina c. művét írta meg. 1905—35-ig Esztergomban a Hittudományi Főiskolán a lelki- pásztorkodás-tant adja elő. 1908-ban a Vigilantia Bizottság tagja. 1920-ban pápai kamarási címmel tüntetik ki.

Az esztergomi székeskáptalanban 1930. aug. 2-án lesz mesterkanonok, majd fokozatos előléptetéssel 1939-ben nógrádi, 1944-ben főszékesegyházi főesperes,

1947-ben őr-, 1951-ben az éneklőkanonokságig jut el. A káptalanban teológus kanonokként szerepelt.

A Cenzúrabizottság elnöki tisztjét 1932—45 között tölti be.

A Katolikus Lexikon munkatársa volt. Morális, pasztorális témájú írásai a Magyar Kultúrában és az Egyházi Lapokban jelentek meg. Tagja volt a Szent István Akadémiának.

Esztergomban hunyt el 1953. máj. 9-én, életének 83., pappászentelésének 60. évében. Az esztergomi bazilika kriptájában temették el.

Munkái:

1. A hitoktatás elmélete. Esztergom, 1910.

2. Ájtatosság könyve, összeállította T. M. Bp. 1921.

3. A katholikus hitelemzés alapvonalai. Esztergom, 1925.

102