Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)

II. Esztergomi kanonokok

4. Medicina et psychiatria pastoralis. 1—2. vol. Strigonii, 1928.

5. A magyar egyházpolitikai harc története az 1847—48-as pozsonyi ország- gyűléstől 1895-ig. Bp. 1933.

Források:

Circulare PL Serédi Cat. 15.

Sematizmus FL Liber cantoralis

PL Csemoch Cat. 44.

51. JESZENSZKY KÁLMÁN

1931. febr. 4. — f 1946. jan. 29.

Nógrád megyében, Balassagyarmaton született. Hittudományi tanulmányokat az esztergomi Hittudományi Főiskolán végzett Prohászka Ottokár kedvenc tanítványaként.

Esztergomban szentelték pappá 1896. jún. 28-án, ezután kisegítő Nagysárón. 1897-ben kerül Budapestre hitoktatónak és 1900-ban a felsőleányiskolák és gimnáziumok hittanára. 1905-ben Balassagyarmatra disponálják adminisztrátornak, ahová 1907-ben plébánosi kinevezését megkapja. 1914-ben a Szent Benedekről nevezett zebegényhegyi apáti cím birtokosa. 1924-ben a pápa prelátusi címmel tünteti ki.

Az esztergomi székeskáptalanban 1931. febr. 4-én nyer mesterkanonoksá- got, majd fokozatos előléptetés útján 1939-ben barsi főesperes és szenttamáshegyi prépost, 1944-ben szentistvánvári prépost lesz.

Mint kanonok, 1932-ben kinevezést kap az esztergomi főszékesegyház plébániájára 1932-ben és egyúttal főegyházmegyei cenzori teendőkkel is megbízzák.

1935-től prímási főszentszéki bíró.

Nógrád megyének országgyűlési képviselője volt. Az esztergomi Katolikus Kör elnöki tisztségét viselte. Balassagyarmati tartózkodása idején templomát kifestette, miseruhákkal szerelte fel, római katolikus iskolát épített és rendbehozatta a kálváriát. A szülővárosában működő Madách Társaságnak elnöke volt.

103