Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)

Szentbeszédek

22. Máriagyüdön, Mária-nap alkalmával a templom nyolcszázéves jubileumán

A szónok a trianoni kétfelé szabdalt országot hét történelmi hűtlenség következményeként állítja a hallgatók elé.

Máriagyüd, 1948. június 6.

Az ország keleti részén, Székelyhíd körül, szomorú, szuroksötét időkben a török 4000 magyart hányatott kardélre, vagy fűzött rabszíjra. A hír hallatára elfutott előle Sziget egész lakossága; a török utoléri és a völgyben lemészárolja. A völgyet ma is Vérvölgynek nevezik. A ti tájatoknak is megvan a maga történelmi arculata, lelkisége; nyolc százada szüntelen zokog itt az esdő, bizakodó Mária-ének. Azóta, hogy

II. Géza király 1 érezte itt az Isten Anyjának hatalmát és irgalmát és hálából 1148- ban templomot emelt tiszteletére, szüntelen zarándokolt ide messze vidékek népe, ellenségek ostorától, pestistől és állatvésztől hajtva. 24 nemzedék váltotta itt azóta egymást, de nemzedékről nemzedékre örökül maradt a zokogó bánat, egyetlen enyhülete a Mária-ének. Egyéni és közösségi, nemzeti kereszteket hoznak ide, a vigasztalás hegyére.

Csodálatos fonala a magyar történelemnek a Mária-tisztelet. Ahogy a Duna kiemelkedik vízhálózatunkból, úgy emelkedik ki szélességével és mélységével a Mária-tisztelet, a történelmünket átjáró sok egyéb szellemi, lelki folyamból. A magyar történelem kulcsa a Mária-tisztelet; nélküle azt megérteni nem lehet. Sokat mond az, hogy Szent István 1038-ban, Róbert-Károly 1317-ben, I. Lipót az ország visszaszerzése után és utoljára I. Ferenc József a millennium évében ajánlotta Magyarországot az Isten Anyjának, a Magyarok Nagyasszonyának. De a 2-3 százados közök sem némák; évről-évre, Mária-ünnepről Mária-ünnepre a kegyhelyek zarándokai szövik állandóan szorosabbra a kapcsolatot Mária és nemzetünk között.

No, de hol van az oltalom, amikor hét darabban Mária országa, és a jajok világa lett ez a nyomorult csonk?

Magyar Véreim! Ne hiányoljuk az anyai segítséget a gyermeki hálátlanságok földjén. Ez a nép hét nagy történelmi hűtlenséget követett el Nagyasszonyával, Édesanyjával szemben.

1. Az első felajánlás után nyolc évre a nemzet pogányái kegyetlenül meggyilkolták Szent Gellért püspököt, aki pedig népünket a Mária-tiszteletre vezette.

2. Mátyás király korában és követőleg úrrá lett itt a pogány erkölcstelenség, ami egyértelmű a Szeplőtelen számkivetésével.

3. A török jöttekor szinte meghalt az az Egyház, amelyben Mária otthon van.

4. Ez a nemzet századokon keresztül önmagát marcangolta, felejtve a közös édesanyát és testvériséget.

86