Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)

Szentbeszédek

11. Márianosztrán, Mária-nap alkalmával A pálosok ősi kegyhelyén a bíboros a régi Mária-liszteletet eleveníti fel. Márianosztra, 1948. május 2. Minden tájnak és helynek megvan a maga külön lelkisége, arculata, és ha kitár­juk neki lelkünket, megszólal, tanít, eligazít és elhatározásokra indít. Márianosztra! Egyetlen szó és itt a vidéken oly megszokott szó; első gondolat-villanásra ma szo­morú női fegyintézet lép ki a névből; de ha letakarítjuk a jelen vastag porát, az Is­ten könyve, a Biblia és a nemzet könyve, a magyar történelem aranykapcsos fogla­lata jelentkezik benne. Ennek a kettőnek a fényében Márianosztra a leghivatottabb messze vidéken arra, hogy a Dunakanyar Nógrád és Hont népe itt ülje meg a Bol­dogasszony Évét, ma, az imádság, a keresztjáró hét vasárnapján az Üdvözítő ama biztatását hallva: „Kérjetek, és megnyeritek."1 I. A kinyilatkoztatásban ez a szó, Márianosztra jelenti azt, hogy Mária az Isten Anyja nekünk, az Egyház tagjainak is édesanyánk. A mi Máriánk Gyümölcsojtó óta, amikor az Isten akaratához odaadja a maga akaratát: íme, az Úrnak szolgáló leánya, légyen nekem a te igéd szerint!2 Amikor vállalta a Megváltó anyaságát, vál­lalt minket is másodszülötteinek. A keresztfán Jézus végrendelete (íme, a Te anyád! íme, a te Fiad!3) már csak az örök Isten örök pecsétjét ütötte rá Mária és a mi kapcsolatunkra kiömlő vérével. Ennyit jelent a Márianosztra a kinyilatkoztatás­ban. II. A magyar történelem szerint pedig mint Patrónánk még fokozottabban Édesa­nyánk. Utal 1038. augusztus 15-re, amikor Szent István királyunk mind a hat gyer­mekének, még a felserdülő Szent Imrének is az elvesztésével a földön, rokonságá­ban nem találva vigaszt, Máriát, az Isten Anyját kéri fel a magyar nemzet oltalma­zó édesanyjának. Megint csak Mária Nostra, a mi Máriánk. De jelent ez a név ezen a helyen nagymúltú pálos kolostort és templomot is. Négy év híján 600 esztendeje, hogy 1352-ben dicsőséges Nagy Lajos királyunk ala­pította Márianosztrát. Akkor a pálosrend Boldog Özséb remete Szent Pálról neve­zett egyetlen magyar eredetű szerzetesrendje már 100 éves múltra tekinthetett vissza. A nagy király tíz éve uralkodott a nemzeten fényben, dicsőségben és bol­49

Next

/
Thumbnails
Contents