Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)
Szentbeszédek
11. Márianosztrán, Mária-nap alkalmával A pálosok ősi kegyhelyén a bíboros a régi Mária-liszteletet eleveníti fel. Márianosztra, 1948. május 2. Minden tájnak és helynek megvan a maga külön lelkisége, arculata, és ha kitárjuk neki lelkünket, megszólal, tanít, eligazít és elhatározásokra indít. Márianosztra! Egyetlen szó és itt a vidéken oly megszokott szó; első gondolat-villanásra ma szomorú női fegyintézet lép ki a névből; de ha letakarítjuk a jelen vastag porát, az Isten könyve, a Biblia és a nemzet könyve, a magyar történelem aranykapcsos foglalata jelentkezik benne. Ennek a kettőnek a fényében Márianosztra a leghivatottabb messze vidéken arra, hogy a Dunakanyar Nógrád és Hont népe itt ülje meg a Boldogasszony Évét, ma, az imádság, a keresztjáró hét vasárnapján az Üdvözítő ama biztatását hallva: „Kérjetek, és megnyeritek."1 I. A kinyilatkoztatásban ez a szó, Márianosztra jelenti azt, hogy Mária az Isten Anyja nekünk, az Egyház tagjainak is édesanyánk. A mi Máriánk Gyümölcsojtó óta, amikor az Isten akaratához odaadja a maga akaratát: íme, az Úrnak szolgáló leánya, légyen nekem a te igéd szerint!2 Amikor vállalta a Megváltó anyaságát, vállalt minket is másodszülötteinek. A keresztfán Jézus végrendelete (íme, a Te anyád! íme, a te Fiad!3) már csak az örök Isten örök pecsétjét ütötte rá Mária és a mi kapcsolatunkra kiömlő vérével. Ennyit jelent a Márianosztra a kinyilatkoztatásban. II. A magyar történelem szerint pedig mint Patrónánk még fokozottabban Édesanyánk. Utal 1038. augusztus 15-re, amikor Szent István királyunk mind a hat gyermekének, még a felserdülő Szent Imrének is az elvesztésével a földön, rokonságában nem találva vigaszt, Máriát, az Isten Anyját kéri fel a magyar nemzet oltalmazó édesanyjának. Megint csak Mária Nostra, a mi Máriánk. De jelent ez a név ezen a helyen nagymúltú pálos kolostort és templomot is. Négy év híján 600 esztendeje, hogy 1352-ben dicsőséges Nagy Lajos királyunk alapította Márianosztrát. Akkor a pálosrend Boldog Özséb remete Szent Pálról nevezett egyetlen magyar eredetű szerzetesrendje már 100 éves múltra tekinthetett vissza. A nagy király tíz éve uralkodott a nemzeten fényben, dicsőségben és bol49