Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)

Névlexikon

SIMOR János — bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek (1813-1891). Jeles szónoklatai voltak. A Pázmáneum felügyelője, az Augustineum kormányzója Bécsben. Itthon győri püspök (1857), majd esztergomi érsek (1867), bíboros (1873). Ő koronázta meg I. Ferenc Józsefet magyar királlyá, részt vett az I. Vatikáni Zsinaton. A keresztény Múzeum, Kincstár, Simor Könyvtár létrehozója. A prímási palotát mai alakjára felépítette, és befejezte a bazilika építését. II. 159

SIXTUS, V. Peretti-Montalto — pápa, (1585-1590). Minorita szerzetes volt. Mint pápa az újkor tevékeny személyisége. A közbiztonságot helyreállította, utakat épített, a pénzügyeket rendezte. A római kongregációkat szaporította, a bíborosok számát 70-ben állapította meg. A Vatikánt bővítette, kórházat alapított. I. 57

SOBIESKI János III. — lengyel király (1624 uraik. 1674-1696). Lotharingiai Károly mellett Bécs felszabadítója, majd Esztergomé is. Hitbuzgó katolikus volt. Francia segítséggel lett királlyá. I. 132., II. 138

SÖVÉNYHÁZI Márta OP — apáca (16. sz.) Kódex-másoló volt. A Theurewk (Török) kódexben is benne van kezevonása. Fő munkája az Érsekújvári kódexben a Katalin-legenda. II. 65, 172

SUAREZ, Francisco SJ. — spanyol bölcselő, hittudós (1548-1617). Különböző főiskolákon tanított. Aristoteles tételeit új megvilágításba helyezte. A demokratikus államforma első megfogalmazója. Jelentős munkákat hagyott maga után. 1.157

SUHARD, Emmanuel-Célestin — bíboros, érsek (1874-1949). A lavali szeminárium dogmatika tanára. Bayeux-i püspök (1928), reims-i érsek (1930), bíboros (1935), párizsi érsek (1940). A Mission de Paris és a Mission de France alapítója. Pátrfogolta a munkáspapokat. III. 21

SUPKA Géza — régész, műtörténész, újságíró (1883-1956). A Nemzeti Múzetim igazgatója (1904-22). Európa egyetemein tanár volt. 1918 végén a Nemzeti Tanács prágai követe. A Li- teratura c. folyóirat megindítója és szerkesztője. A II. világháború után alapította a Világ c. lapot, amely a Polgári Demokrata Párt szócsöve volt. A magyarországi szabadkőművesek nagymestere volt. III. 118, 120

SUPERV1ELLE, Jules — francia költő, író (1884-1960). Baszk származású, Uruguayban született. A dél-amerikai tanyák és a párizsi utcák egyaránt megjelennek műveiben. A gimnáziumot Párizsban végezte, a háború előtt ott élt, a német invázió elől Dél-Amerikába költözött. Majd visszatért Párizsba, 1955-ben a Francia Akadémia Irodalmi Nagydíjában részesült, halála előtt költőfejedelemmé választották. Több művét magyarra is lefordították. III. 100

STRINDBERG, August — svéd író (1849-1912) Tanító, hírlapíró, könyvtáros. Hányatott életet élt, szociális problémák iránt fogékony műveiben, később a katolicizmus felé fordul. Történelmi drámákat is írt. Szocialistának vallotta magát. Több műve magyarul is megjelent. A svéd naturalizmus megteremtője. Erős kritikával illette saját életét is. Protestáns létére vonzódott a katolicizmushoz, leánya katalizált. 1.227., III. 100

SVETITS Mátyásné, szül. Kojanitz Anna — intézetalapító (1800-1882). Gazdag debreceni kereskedő család voltak, három gyermekük halála után szánták minden vagyonukat leányne224