Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)

Névlexikon

velő intézet alapítására. 1882-ben így jött létre a Svetits Intézet, amelynek vezetését a Miasszonyunkról név. Szegény Iskolanővérekre bízták. III. 118

SZABÓ Dezső — író, tanár (1879-1945). Budapesten bölcsészetet tanult, Párizsban járt tanulmányúton. Itthon különböző városokban gimnáziumi tanár. A Nyugat és a Huszadik Század munkatársa. A proletár diktatúra elől vidékre menekült. 1918-ban befejezte híres regényét, Az elsodort falut. Aurora címen lapot indított. A két világháború között a magyarság védelmezője. Kommunista - és nyilas ellenes volt. 1.130

SZABOLCSKA Mihály — református lelkész, költő (1862-1930). Debrecenben végezte a teológiát. Tanulmányutat végzett Párizsban, Genfben. Temesvári parókián élt, utolsó éveiben költözött Pestre. Népies irányzatú verseiben a hazafiság, család és vallás iránti szeretet nyilvánul meg. 1.130., II. 172

SZÁLKÁI László — prímás, esztergomi érsek (1475-1526). Váci (1515), egri püspök (1523) ezután lett esztergomi érsek (1524). Ezután szentelték pappá és püspökké. Kancellár volt. A mohácsi csatában hunyt el. I. 223

SZALÓKY — eltűnt család. A legrégibb nemzetség, amely a 14. században még létezett. III. 56

SZANISZLÓ, Kosztka, SJ. Szent, — hitvalló (1550-1568). Lengyel előkelő család sarja. Borgia Szent Ferenc Rómában felvette a jezsuita rendbe. Az áhítat és ártatlanság szentje. 1726-ban avatták szentté. II. 148

SZÁNTÓ / ARATOR István SJ — tanár (1541-1612). Bécsben tanított, majd Rómában gyóntató volt. Itt megalapította a Collegium Hungaricumot. Lefordította az Ószövetséget. Nagyváradon és Gyulafehérváron tevékenykedett. Lefordította a Római Katekizmust. A Calepi- nus szótár magyar anyagát készítette el. I. 251., III. 144

SZÉCHÉNYI Ferenc gr. — múzeumalapító (1755-1820). Királyi biztos, főkamarás, helyettes országbíró. 1802-ben alapította a Nemzeti Múzeumot. A szabadkőművességtől Hofbauer Szent Kelemen térítette meg. Ő temette el Szent Kelement. II. 140,172

SZÉCHENYI György gr. — prímás, esztergomi érsek (1592-1695) több püspöki szék után került az esztergomi érsekibe (1685). Számtalan kolostor, kórház alapítója. Bécs, Esztergom és Buda felszabadítására jelentős összeget fordított. A török után Buda és Pest újjáalapítója- ként sokat tett. 1.14,15., II. 61,160., III. 114,116,132

SZÉCHENYI István gr. — a legnagyobb magyar, miniszter, a modem Magyarország megteremtője (1791-1860). Katonai pályafutása jelentős, külföldön szerzett tapasztalatait itthon kamatoztatta. A Magyar Tudományos Akadémia alapját ő vetette meg. Irodalmi munkássága is jelentős. A közlekedést fejlesztett. Kossuth politikájával szemben állt, nem akart Bécstől elszakadni. Az 1848-as kormányban közmunka-közlekedési miniszter volt. A döblingi elme- gyógyintézetben halt meg. 1.116., II. 26,45, 61,138,140,169,172,183., III. 131

225