Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)
Szentbeszédek
39. Bodajkon, a Mária-kegyhely ünnepén A bíboros a magyar évezredes búcsújárásokról szólt. Bodajk, 1948. szeptember 26. A Mária-tisztelő3 nádor Esterházy Pál 1690-ben könyvet adott ki a Magyarországon és kapcsolt részeiben látogatott Mária-kegyhelyekről.1 Ezeknek a száma 88. Ebből 4 esik a későbbi székesfehérvári egyházmegye területére. Köztük első helyen említi Bodajkot. Ha a mostani Boldogasszony Evét a csonka ország jelentős pontjain mindenütt hatalmas tömegek részvételével üljük meg, Bodajkot is megilleti egy országos Má- ria-nap. Annál is inkább, mivel a hagyomány szerint ennek Mária-kápolnájához járt ki Fehérvárról imádkozni a szent király is, aki nekünk mégiscsak hivatott vallási és nemzeti útmutatónk. A Boldogasszony Évének zarándoklatait, de főként azok méreteit szavakban, tettekben ismételten megsokallották. Akik ezt teszik, nem ismerik a magyar nép múltját, lelkiségét. Ajánlom nekik Balogh Flórián 1872-ben megjelent, két kötetes oknyomozó és okmányolt hatalmas művét,2 amelyből kiderül, hogy népünk kezdettől és mindig szerette a búcsújárásokat és zarándoklatokat. Amikor még tíz falu alkotott egy plébániát, Szent István korában, még közönséges vasárnapokon és ünnepeken is nem hullongva, hanem körmenetben vonultak a szentmisére a falvakbók a tűzőrzők kivételével. Voltak korszakok és századok, amikor a haldoklókhoz és betegekhez is körmenetben vitték a legméltóságosabb Oltáriszentséget. Az óbudai Fehéregyházán, Árpád sírja felett már 1015-ben áll és látogatott az ősi Mária-kegyhely. De a legnépesebb zarándoklatok Székesfehérvárra vonulnak a Boldogasszony templomába, majd Szent István sírjához. A magyar alkotmány Aranybullájának 1. szakasza elrendelte, hogy évente Szent István ünnepén a király is tartozik megjelenni Fehérvárott. De népes zarándoklatok vonultak később Nagyváradra, Szent László sírjához, a Margitszigetre, boldog Margit sírjához, amelyhez - mint a Margit-legenda mondja - „mynd tellyes Mager Orzag hozzaya fut."3 Amikor győztes hadseregeink a balkáni csatákból visszatérnek, ez az út már egészen processiószerűen végződik a budavári Nagyboldogasszonyban. A már hanyatlást jelentő Jagellók korában 33 jelentősebb búcsújáróhely emléke maradt fenn. A kötelező ünnepnapok száma jóval több volt, mint ma. Számuk az 52 vasárnapon kívül 51-54 közt mozgott, köztük 6 a Mária-ünnep. Voltak kegyhelyek, ahova - mint Budaszentlőrincre és Bátára - az egész ország eljárt ájtatoskod- ni.4 A magyar búcsújárások nem országos, de világhírűek voltak. Jeruzsálem, Com- postella, Aachen, Czestochowa, Maria-Zell, Róma beszélnek róluk. Az első magyar 143
