Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)
Szentbeszédek
jezsuiták egyike, Szántó István írja: Gyakran egész zarándokseregek jöttek mezítláb Rómába a szent helyek látogatására Magyarországból. A szent ereklyék iránt való tiszteletben a magyarok minden népet felülmúlnak. Szent Veronika általuk hozott kendője felmutatásakor a magyarok a Szent Péterben a legelső helyet foglalják el. A pápa ünnepélyes áldásakor a bazilika lépcsőzetén külön kitüntető helyet jelölnek ki nekik. Rómában elsők számban és áhítatban.5 Az meg a történelemből is ismeretes, hogy amikor Nagy Lajos királyunk olasz földön hadakozik, egész hadseregével Rómába vonul az 1350-es jubileumi búcsúra. A XVII. században a sárvári vár udvarán 40 ezer dunántúli férfi jön össze hitvallásra. A zalánkeméni győzelemért 1691-ben a nádor vezet hála-zarándoklatot Nagy Mária-Zellbe 8765 (köztük 2350 jász férfi) magyar résztvevővel, többszáz zászlóval. A XVIII. században soha utol nem érhető virágzáshoz jutnak a magyar búcsújárások. Lorettóban 1732-ben a Mária-szobor visszahelyezésén 25 ezer, 1732-ben Sasvár kegyhelyén 100 processióval szintén 25 ezer hívő vesz részt a kegykép átvitelekor. 1762-ben itt az új templom felszentelésén 50 ezer volt az áldozó. 1737-ben 133.830 a szentáldozás, 88.554 a zarándokok száma. A Pozsony melletti Máriavölgyben évente májustól októberig 150 zarándoklat jelenik meg. Ötven pap gyóntat éjjel-nappal, így is gyónatlan mennek el sokan. A század közepén a Mária-ünnepeken a zarándokok száma 25-50 ezer közt váltakozott. Naponta átlag 50-60 körmenet érkezik.6 És micsoda áldozatot hoznak! Nagyszombat városa még nem a legtávolabbról jő és 4 napjába kerül a máriavölgyi gyalogzarándoklat.7 Szokatlannak találják a püspöki kar részvételét a Mária-napokon. Pedig nem szokatlan! Az Árpádok korában Fehérvárt a Nagyasszony napi országos búcsún, majd a kapcsolatos országos törvénykezésen az ország összes alkotmányos tényezői, tehát az összes érsekek és püspökök is megjelentek. A XVIII-XIX. században is az esztergomi érsekek és a magyar püspökök búcsújárók voltak. Keresztély Ágost, Esterházy Imre (1745) prímásokat Máriavölgy, Barkóczy hercegprímást Sas vár búcsújárásain látjuk. Esterházy Imre hercegprímás még az érseki palliumot is búcsújáráson veszi át.8 1837-ben az egri bazilika szentelésén 1 érsek, 6 püspök, 1856-ban az esztergomi bazilika szentelésén a prímáson kívül 30 bel- és külföldi püspök vesz részt. 1857-ben a máriazelli országos zarándoklaton hazánk sorsának jobbra fordulásáért a hercegprímás és 3 püspök vesz részt hatalmas tömeggel.9 Rossz néven veszik a Mária-napoknak, hogy ezeken nem dicsérünk ma élő embereket és tetteiket. Hát a Mária-napokra mi nem emberek, hanem Mária dicséretére jövünk össze. A mi énekünk így szól: Máriát dicsérje lelkünk, Máriát dicsérje szánk.10 Mária mellett mi dicsérjük a szenteket: Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Imrét, akik a Mária-tiszteletben példáink. De akik Máriát nem tisztelik vagy éppen akadályozzák a tiszteletét, azokon nincs nekünk mit dicsérnünk.13 Hát miért tartunk mi akkor Mária-napokat? 1) Ezer éven át nemzedékről nemzedékre szívünkbe íratott, belénk gyökerezett hitünk sarkall arra a kinyilatkoztatás és történelmünk ellenállhatatlan parancsolatával. 144
