Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Papi pályája és tevékenysége kanonoki kinevezéséig 1916-1930 között
nem jelent meg a bizottsági üléseken, mert állása, személye és egyháza „megalázásának" tartotta, ki „ipsa fuit humilitas''159. Simor pedig azt is felajánlotta, hogy nála tartsák az ülést. Azt az érdekességet is leírta, hogy az asztalnak a felső része keskeny volt, ezért az ottani elnöki széket neki (Simomak) engedték át. Simor János azonban a fontos ügyeket előre megtárgyalta. Nem véletlenül foglalkozott Meszlényi a főkegyúri joggal, amit az általa összegyűjtött adatok bizonyítanak. Szerinte régen a megüresedett püspökség tartományának és a szomszéd tartományoknak püspökei összegyűltek, megbeszélték a jelölteket, azután mindegyik a maga három jelöltjének a nevét titoktartás mellett Rómába küldte. Ennek az eljárásnak az volt az előnye, hogy csak a Római Kúria ismerte a szavazatok eredményét. 160 Simor János hercegprímás, esztergomi érsek megpróbálta elérni, hogy a püspöki és a nagyobb javadalma- sokat a kormánytól függetlenül nevezzék ki, és a király csak a püspöki kar véleményét vegye figyelembe, de ezt nem sikerült elérnie.161 Ilyen történelmi előzmények után, és ilyen kiélezett helyzetben jelent meg Meszlényi Főkegyúri jog162 c. írása, amely nagy visszhangot váltott ki. Az író külön kitért munkájában a városi kegyuraságra, közülük is elsősorban a régi pesti kegyurasági kinevezésekre.163 Az 1800. évi 18836. sz. királyi rendelet szerint a kegyurasági plébániákra pályázók kérvényeiket a püspökhöz juttatják. A püspök hármas jelölést tesz a város felé. Azt a hármas jelölést elejtette Scitovszky János hercegprímás (1849-66), mert az 1855-ös konkordátum a hármas jelölést a városi plébániákra nem tartotta fenn. A hercegprímás ezért az összes pályázót felterjesztette Pest városának. Rendkívül érdekes kép bontakozik ki a kegyuraságról vallott nézetekről, és az olvasókról, akik megköszönték a tiszteletpéldányt. Rótt Nándor Veszprémből164 kifogásolta a hangnemet: „az ellenkező vélemény kidomborítása mindig határozottan bár, de simán és szerénységgel, történik. ..Szóval itt fiatal ember írt, aki még nem bír kellő nyugodtsággal és elegáns szenvtelenséggel". A püspök szerint a jogi forrásokat, pápai nyilatkozatokat, privilégiális okiratokat, magyar törvényhozási nyilatkozatokat bővebben kellett volna ismertetnie. Radnai Farkas 159 Aki maga volt az alázatosság 160 Rottenbücher, Trennung v. Staat und Kirche. A Főkegyúri jog és a forradalom c. műről 1920. PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 4. d. Hivatali működése. 8. Kegyuraság. 8. Reflexiók. 161 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 4. d. Hivatali működése. 9. Sylva rerum. Püspökségek betöltése. 162 Meszlényi 1920. PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 4. d. 10. Hivatali működése. 9. Sylva rerum. Püspökségek betöltése 163 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 4. d.Hivatali működése. 9. Sylva rerum. Városi kegyuraság. Cf. 1229/1861. 164 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 4. d. Hivatali működése. 8. Kegyuraság. 8. Reflexiók. 58
