Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Papi pályája és tevékenysége kanonoki kinevezéséig 1916-1930 között
besztercebányai püspök Sümegről ír 1920 februárjában.165 Megállapítja: „Jó, ha egészségesen gondolkodó elmék, s önérdektől mentes bátor szívek időnként gondoskodni törekszenek." Hanauer Árpád István váci püspök166 a füzetet azonnal végigolvasta, és ezt tartja az egyedüli katolikus álláspontnak. Ezért szenteltette fel magát a viharpróféták dacára minden kormánynyilatkozatot megelőzőleg váci püspökké, és csak azért nem vette át azonnal az egyház kormányzatát, mert Huszár Károly miniszter kérte, hogy ne tegye nehezebbé a keresztény kormánynak amúgy is nehéz helyzetét.167 Az egyház szabadsága az ő ideája. A püspök szerint most lenne itt az ideje, hogy visszaszerezzünk belőle annyi elorzott jogot, amennyit csak lehet, de ebben nem bízik. Az az álláspontja, hogy a jogállamok egyházi jogászai azzal akarnak világi kollégáik előtt jeles jogász hírébe jönni, hogy versenyeznek velük a jozefinizmusban. Serédi Jusztinián 1920. április 15-én Pannonhalmáról ír neki.168 Csak most köszöni meg, mert a füzet Rómából érkezett vissza, „mikor az a híres pesti országgyűlés a főkegyúri jognak a népköztársaságra való átszállásában a successio esetét vélte fönnforogni", még Esztergomban volt. Helytelenítette a jogászok döntését. Még főapátot sem választhatnak a bencések, amíg a magyar kormány a főkegyúri jogot a Szentszéktől meg nem szerzi - írta Serédi. Serédi a főkegyúri jogot a király személyes jogának tartotta, király hiányában viszont ez a jog megszűnt. Persián Ádám azt szerette volna, ha a pannonhalmi főapátot is a kegyúri jog szerinti hármas jelöléssel jelölték volna, de a bencések ebbe nem mentek bele. Megállapítja Meszlényiről, hogy helyes jogi érzékkel rendelkezik. Babura László szép címeres papíron ír neki mint a pesti Központi Szeminárium spirituálisa.169 Több személlyel megvitatta a könyvet, és az ő véleményüket is tolmácsolja az írónak. Éppen lelkigyakorlatot végzett a „fiacskáival", vagyis a szeminaristákkal. Kemény vitákat állt ki e tárgyban Kováts Gyula professzorral. Sub rosa mondja ezt, mert óvatosan kell ezekhez hozzányúlni. Kováts csodálja a túl erős hangot. Szerinte senki sem mondta ki, hogy nincs szó jogátmeneteiről, mert ez a jog nem is létezett, legfeljebb joggyakorlat volt, de ez ellen is nem egyszer tiltakoztak a pápák. Hanuy fel volt háborodva, mert az ő volt tanítványa mondta a kötet megjelenésére, hogy nihil obstat.170 Hanuy egyenesen vitatta, hogy az államot illeti meg a főkegyúri jog. Erre Babura azt válaszolta, hogy annyira mégsem mehetünk el. De ha a kormány úgy véli, hogy ő e jog birtokában van, akkor Pfeiffer János jogász intézkedjék, és tudósítsa Rómát, 165 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 4. d. Hivatali működése. 8. Kegyuraság. 8. Reflexiók 166 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 4. d. Hivatali működése. 8. Kegyuraság. 8. Reflexiók. 167 A kinevezés 1919. júliusában történt 168 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 4. d. Hivatali működése. 8. Kegyuraság. 8. Reflexiók 169 PL Meszlényi Zoltán. 4. d. Hivatali működése. 8. Kegyuraság. 8. Reflexiók 170 Nincs akadálya a könyv megjelenésének. 59
