Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Papi pályája és tevékenysége kanonoki kinevezéséig 1916-1930 között
A vallás- és tanulmányi alapok eredete az 1548: XII. törvényre nyúlik visz- sza.158 Ekkor a török uralom alatt lévő monostorok, káptalanok és kolostorok kezelését a megyéspüspökre bízza az uralkodó, hogy abból a lelkészeket ellássa, és iskolákat alapítson. A tanulmányi alapot Mária Terézia (1740-80) létesítette 1780-ban, a feloszlatott jezsuita rend vagyonából, katolikus oktatási célokra. II. József (1780-90) 1782-ben a vallásalapot az eltörölt szerzetesek vagyonából hozta létre a lelkészségek ellátására és újak alapítására. A vallásalapba olvadt a III. Ferdinánd (1625-57) és III. Károly (1712-40) által alapított kincstár révén fizetendő évi 16.000 forintos alapítvány, majd a nagyjavadalmasok által befizetett cassa parochorum, és a püspöki, érseki szék megüresedésekor befolyt úgynevezett intercalaris jövedelmek. Mind a tanulmányi, mind a vallásalapot 1848-ig a Helytartótanács egyházi bizottmánya kezelte. 1848-ban meg akarták szüntetni, majd az önkényuralom éveiben az államkincstárba olvasztották be. Az 1855-ös Osztrák Konkordátum elismerte, hogy a vallásalap egyházi tulajdon. 1867-ben végül ennek a kezelését a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumra bízták. 1870-ben 12 tagú bizottságot küldtek ki az alapok tanulmányozására, 1875-ben újabb, 15 tagú bizottságot állítottak össze. Egyesek a vallásalapot egyházinak, a tanulmányi alapot országosnak akarták elismerni. Az utolsó tíz év anyagi elszámolására Ferenc József 1877-ben Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára Mailáth György országbíró elnökletével 9 főrendből és képviselőből álló bizottságot hozott létre. Ipolyi Arnold és Schlauch Lőrinc szatmári püspök felvetését a 9-es bizottság elfogadta, amelynek értelmében az alapok kezelését független egyházi és világi katolikus férfiak ellenőrzésére bízzák. 1880. máj. 21-én felállították a bizottságot, ennek elnökeként Mailáth Györgyöt jelölték ki, a tagok között pedig Simor János hercegprímás, esztergomi érsek (1867-1891) is ott volt. O ezt sértőnek érezte, hogy egyszerű tag legyen, mint Haynald Lajos, vagy a többi püspök és világi tagok. Mailáth kérte a királytól, hogy a prímásnak a tagok között előkelőbb helyet biztosítson. Ennek ellenére, amikor a kinevezés megjelent, Simor neve továbbra is csak a tagok között szerepelt. A kinevezéshez azonban hozzácsatolták azt a határozatot, hogy Simor mint prímás valahányszor a tanácskozáson részt vesz, elnöki széket foglalhasson el, és ha a vallásalap ügyeit tárgyalják, mint társelnök legyen jelen. Június 18-án Simor óhajára, Mailáth kérésére, és Trefort Ágoston javaslatára ez megtörtént, és Simor mindig megjelent az üléseken. Ebből az alapból, amely vagyon nagy része erdő és földbirtokban feküdt, 1887-ben 18 fő- és algimnáziumot tartottak fenn. Az ellenőrző bizottságnak az utolsó király által kinevezett elnöke Forster Gyula báró, aki 1923-ban lemondott. Ez után a hercegprímás elnökölt a bizottságban. Forster szerint most azt mondják, hogy Vaszary Kolos prímás húsz év alatt azért 158 Az előzményekre v. ö.: Salacz 1974., illetve Uő: 2002. 57
