Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Papi pályája és tevékenysége kanonoki kinevezéséig 1916-1930 között
dott, hogy a tömegek a világháborút és az 1919-es vörös terrort megtapasztalva az egyház védőszárnyai alá menekültek. Hazánkban egyre több templom-, kápolna-egyesület jött létre, hogy önálló istenházát építsenek fel. Szerzetesrendek telepedtek le, így az 1920-as évek végén 3522 volt a férfi szerzetesek létszáma, 1935-ben a női szerzetesek 6667 főt számláltak. A modernebb szerzetes- rendek közül a lazaristák, a szaléziek, a verbiták voltak azok, akik tanoncokkal, árvákkal foglalkoztak. A pálosok is visszatérhettek, és 1934-ben a Gellérthegyen sziklakápolnát építhettek. A Monarchiában nem rendelkeztünk önálló hadsereggel, ezért tábori püspökségünk közös volt, mégpedig osztrák irányítás alatt. 1920-ban felállították a magyar katolikus tábori püspökséget, amelynek első püspöke Zadravetz István addigi ferences házfőnök lett. Önálló apostoli nunciaturát is sikerült létrehozni, amelynek élén Aloisio Sincero apostoli nuncius állt. Meszlényi Zoltán figyelemmel kísérte az eseményeket, és több problémára kereste a választ. Ebben az időben a püspöki kar részletesen foglalkozott a főkegyúri joggal, különösen az 1920. november 20-i értekezleten.152 Meszlényi Zoltán még igen fiatal volt, huszonnyolc éves, amikor megjelent A főkegyúri jog és a forradalom c. munkája, és még nem választották meg Horthy Miklóst kormányzóvá.153 Ebben leszögezte az író, hogy a főkegyúri jogokat elbirtoklás útján megszerezni nem lehet. Az volt az álláspontja, hogy az egyházi állások betöltésének és a javadalmak adományozásának kizárólagos joga az egyházé, mert az uralkodó lemondásával megszűntek az engedmények, köztük a püspöki kinevezések joga is. Meszlényi Zoltán véleménye megegyezett az Apostoli Szentszék álláspontjával. Az idő is ezt a jogi értékelést igazolta. Az új történelmi helyzetben kiéleződött a főkegyúri jog értelmezésének vitája. Ez Meszlényit mint egyházjogászt érdekelte. Az előzményekre visszatekintve Hermann Egyed szerint a katolikus egyház a közszellem formálásában alig játszhatott szerepet, inkább a nemzeti színezetű liberalizmushoz járt kö- zel.154A kiegyezéssel helyreállt a főkegyúri jog gyakorlása, a felelős minisztérium ellenjegyzésével. Az egyház pedig kodifikálta jogát az 1917-es Codex Iuris Canonici kiadásával. Ennek értelmében a püspökök kinevezése egyértelműen a Szentszéket illette meg. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium I. osztálya a katolikus egyházzal foglalkozott, amelynek élén többnyire esztergomi kanonok állt. A főkegyúri jogot Horthy Miklós az 1920: I. törvény értelmében nem kaphatta meg. A fiatal jogász a királyságról szóló vitában teljesen legitimista álláspontot foglalt el. Ez összefügghet otthoni élményével. Ugyanis az édesapa éppen 152 V. ö.: Salacz 2002 12. o. 153 V. ö.: Meszlényi 1920., Salacz 193. o. 154 Hermann i.m. 55
