Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Papi pályája és tevékenysége kanonoki kinevezéséig 1916-1930 között

nemzetgyűlés, majd országgyűlés feladata, és annak joga lesz, hogy döntsön az államfői hatalomról. Horthy Miklós bevonulásakor a pesti Izraelita Hitközség 100 ezer koronás alapítványt tett, és 1919-ben a Magyar Zsidók Országos Szövetsége támogatásáról biztosította a kormányzót.

Míg itthon az államforma és kormányalakítás folyt, Apponyi Albert kiutazott a párizsi békekonferenciára. Itt nyilvánvalóvá vált, hogy az antant nem fogadta el a Habsburgok királyságát, így Horthy pozíciója megerősödött. A főkegyúri jogot államfőként nem gyakorolhatja, de a Nemzetgyűlés 1920. március 1-jén őt választotta kormányzónak.

1920. június 4-én a győztes nagyhatalmak Magyarországra kényszerítették a Kis-Trianon palotában létrehozott békét. Ennek értelmében törvényesítették Nyugat-Magyarország, a Felvidék, Erdély, a Délvidék és Horvátország elsza- kítását hazánktól. Magyarország függetlenné vált Ausztriától, államformája királyság maradt Horthy Miklós kormányzóval az élen. A nagyhatalmi döntésekben valamennyi határmenti egyházmegye is érintetté vált. Az esztergomi főegyházmegye területének és birtokainak nagy része átkerült Csehszlovákiához. Az érsekség a határ túlsó oldalára került egyházmegyéjével nehézkesen érintkezett. Csekély könnyítést jelentett, hogy Csernoch János 1922-ig maradt apostoli adminisztrátor a nagyszombati adminisztratúra élén. Ezen kívül a birtokügyek is sok bonyodalmat okoztak.

1921-re az újonnan létrejött államok a területi igények megvédése érdekében létrehozták a kisantant államok szövetségét. IV. Károly a történtek ellenére nem adta fel a magyar királyság visszaszerzésének a reményét, ezért 1921. Húsvétján váratlanul a budai várba érkezett, és át akarta venni a hatalmat Horthy Miklóstól. A király nem ismerte fel, hogy sem a külpolitikai helyzet, sem a belpolitikai légkör nem tette lehetővé a visszatérését. A puccs nem sikerült, így IV. Károly Szombathelyre, onnan Svájcba utazott. Még ebben az évben, októberben ismét visszatért a király Zita királynéval. Ezúttal Vas megyéből érkeztek hadsereggel Budaörsre, de október 23-án szétverték őket. November 6-án végül a Nemzetgyűlés kimondta a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását.

Csernoch János érseknek bizonyára nagy szüksége volt ebben a nehéz időben egy kiváló egyházjogász személyére, akit Meszlényi Zoltánban talált meg. Eddigi tisztségeiben meghagyva 1920-ban kinevezte az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé, ugyanezen év december 15-én érseki titkárrá.151 Elképzelhető, hogy ekkor beköltözött a prímási palotába, de az is lehet, hogy másutt kapott szállást.

A két világháború között a katolikus egyház jelentős erősödése figyelhető meg, amelyet egyesek neobarokk-ként jellemeznek. A felvirágzás abból adó151 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 1. d. Személyes iratok. 11. Kinevezések. Nr. 4. (3037/1920)

54