Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Papi pályája és tevékenysége kanonoki kinevezéséig 1916-1930 között

hogy fennáll annak veszélye, hogy az állam az Egyházat nem fogja elismerni olyan jogalanynak, amelynek tulajdona lehet. Később, 1939-ben került sor az egyházközségek egységes szabályzatának kidolgozására, amely 1985-ig volt érvényben.

Meszlényi Esztergomban élte meg a háború befejező, szerencsétlen éveit. IV. Károly utolsó kétségbeesett kísérletet tett a Monarchia megmentésére. 1918. október 16-án ugyanis kiáltványt intézett népeihez, és Ausztriát föderatív államként deklarálta. Felszólította az egyes tartományokat, hogy alakítsák meg nemzeti tanácsaikat. Az események azonban túlhaladták ezt az elképzelést, minden nemzet már a saját útját járta. Magyarországon kitört az őszirózsás forradalom. 1918. október 24-én Jászi Oszkár és Károlyi Mihály létrehozta a Magyar Nemzeti Tanácsot, amelynek elnöke Károlyi Mihály lett. Létrejött a Szlovák Nemzeti Tanács, kikiáltották a Szerb-Horvát-Szlovén államot. Ausztria deklarálta a köztársasági államformát, Fiume pedig 1918 novemberében csatlakozott Olaszországhoz. A hazánkkal szomszédos államok mindegyike igényt tartott magyar területekre. A csehek már Pozsonynál jártak, a szerbek magyar területet foglaltak el, Románia pedig kimondta, hogy Erdély és a Partium egyesül Romániával.

IV. Károly 1918. november 13-án Eckartsauban kinyilvánította, hogy Magyarországra vonatkozó királyi jogait felfüggeszti, és a népre bízza az államforma megválasztását. IV. Károly azonban nem akarta kinevezni Károlyi Mihályt, ezért a Budán tartózkodó József főherceg homo regiusként nevezte ki miniszterelnöknek. Hock János lett a Nemzeti Tanács elnöke, majd Károlyi köztársasági elnök lett. Itthon ugyanezen év novemberében félkatonai szervezetek jöttek létre, mint a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) és az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME). Meszlényi Zoltán tagja volt a MOVE-nak, amelybe bizonyára barátsága révén lépett be, ugyanis Olajos János matematika tanár Esztergomban telepedett le, és ennek az egyletnek volt a pénztárosa. Ebből az egyletből azonban Meszlényi 1921. október 31-én kilépett.148

Károlyi Mihály 1919. március 21-én puccs-szerűen átadta a hatalmat Kun Bélának, és kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A kommün 133 napja nem sok dicsőséget szerzett hazánknak, hiszen a terror sok száz áldozatot követelt. Közben a szomszédos nemzetek katonái hazánk földjén egyre jobban előrenyomultak, így

1919. áprilisában a románok és a csehek már Tokajnál találkoztak.

Esztergom sem jeleskedett ezekben a napokban. Beniczky Ödön Esztergom vármegye főispánja Bécsbe menekült, Antóny Béla esztergomi polgármester elhagyta székvárosát, csak Csemoch János maradt helyén Esztergomban a rémuralom idején.149 Azonban saját palotáját a katonaságnak lefoglalták, kivéve két szo148 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 4. d. Hivatali működése. 3. Politikai helyzet. Nr. 4.

ns vécs 8. o.

52