Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
A Gregoriana Egyetemen, a Collegium Germanico-Hungaricum növendékeként
Az 1910-es években három bíborosa volt Magyarországnak, akik szívesen látogatták a növendékeket. Az egyik az idős Samassa József egri érsek. A másik Csemoch János113, aki magyar zarándokokkal évről évre megjelent a Vatikánban, és Rómában rendkívüli népszerűségnek örvendett. A harmadik Hornig Károly, aki mecénás hírében állt.114 A kollégisták ismerték és szerették Csiszárik István c. püspököt, a követségi tanácsost, aki a Palazzo Venezian lakott. Ott élt Rómában Szabó Szádok domonkos, tekintélyes ember, aki a Collegium Angelicumot alapította. Látogatójuk volt Szoldatits Ferenc festőművész, aki sokat mesélt a diákoknak a nazarénus festőkről, és akinek festményeiben gyönyörködhettek az esztergomiak. Tehát látogatóik a magasabb egyházi méltóságot viselő körökből is voltak, sőt a festő látogatása is jótékony hatással lehetett rájuk. Az avezzanói földrengés is ebben az időben történt, amely Rómában is éreztette hatását. Az ötemeletes házban minden morajlott, és a növendékek menekültek ki a szabadba, a lépcsőkön egymást taposva. A kollégiumot jezsuiták vezették. Megértek a germanikusok egy jezsuita generális választást, amikor P. Wernz generális 1914-ben meghalt. Emiatt két emeletet kiürítettek a választók számára, és a szeminaristákat összeköltöztették. Az átalakítások nagy haszonnal jártak, hiszen bevezették a központi fűtést. A római tanulmányok közepette Vaszary Kolos bíboros 1912. október végén lemondott esztergomi érseki hivataláról, utódja Csemoch János (1912-1927) érsek lett. Zoltán teológiai tanulmányainak befejezése tehát már az ő idejére esik. Csernoch János kinevezésével kapcsolatban érdekes dokumentum olvasható.115 Különféle leveleket gyűjtött össze Meszlényi azzal a céllal, hogy majd foglalkozik Csernoch János életének megírásával. Ezek között található egy Vácról kelt levél, amelyet az Árpád XXI. sz. Honfi Egyesület berlini német parlamenti informátora, dr. Neogrády Gyula írt Berger János esztergomi kanonoknak. Az alelnök utasításából írja, hogy az egyesület semmiképpen nem találja jónak, hogy Csernoch kalocsai érsek neveztessék ki hercegprímásnak, főleg mivel a lapok szláv érzelmű egyháznagyként ismertetik. Valóságos veszedelem volna a magyar hazára, ha egy „szláv" férfiú jutna ilyen álláshoz. Azt írták, hogy az egyesület Vilmos császár által fogja értesíteni I. Ferenc Józsefet, hogy ejtse el Csernochot, különben a hármas szövetségből kilép a német birodalom. A hármas szövetség társai csak úgy szerződtek, ha a másikuk ennek kárát nem látja. Egy szláv prímás képes szláv kalap alá venni az egész papi állományt. Nem tartják lehetetlennek, hogy Csernoch mégis prímás lesz a 113 Erdő Péter: Csernoch XI. János. In Eé 385-389. o. 1,4 Nyisztor 1969. 54. o. 115 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 6. Levelezés. 2. Hivatalával kapcsolatos levelezés. Nr. 57. 1912. nov. 26. 44
