Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
A Gregoriana Egyetemen, a Collegium Germanico-Hungaricum növendékeként
kormány akaratából. A levélíró szerint a szocialisták máris kőzáporról beszélnek, amivel fogadják az új prímást. Ha valaki, úgy az egyesület meg fogja védeni „a mi kedvelt, ősi prímásunkat a resignáltatástól - anélkül, hogy dobra ütnék." Ennek a vádaskodó levélnek semmi alapja nem volt. A későbbiek igazolták, hogy Csernoch János kinevezése a Vatikán részéről helyesnek bizonyult, és minden alapot nélkülöztek a vázolt rémhírek. Meszlényi Zoltán római tanulmányainak ideje alatt óriási politikai változások mentek végbe. A XIX. században érkeztek el Közép-Európa népei a nemzeti állam megteremtésének gondolatához, így a Monarchia ingatag talajon állt a XX. századra.116 A dualista forma helyett Ferenc Ferdinánd trónörökös trialisztikus elgondolása került előtérbe, ahol a harmadik nemzet a cseh, illetve a szlovén lenne. A nemzetiségiek mozgalma ebben a szituációban erősödött, sőt a háborúra való felkészülés is elfogadott volt, amelyet egyedül Tisza István ellenzett a parlamentben. Az első világháború előtt hazánk nem rendelkezett önálló külpolitikával. Katonailag sem volt független. Amikor 1914. június 28-án a Szarajevóba látogató Ferenc Ferdinánd trónörököst, és feleségét, Zsófia főhercegnőt szerb nacionalisták meggyilkolták, ez ürügyet szolgáltatott az első világháború kirobbantására.117 Magyarország az első világháborúban politikai helyzetétől függően, mint a Monarchia része, a központi hatalmak oldalán vett részt, vagyis a németekkel és osztrákokkal együtt harcolt. A hadüzenet július 28-án megtörtént. A másik oldalon felsorakozott ellenfél, az antant hatalmak. Törökország az év végén a központi hatalmak oldalán kapcsolódott be a háborúba. Később, a háború kiszélesedésével, Olaszország szembekerült a Monarchiával, míg Bulgária melléjük állt. A környező országokban nemzeti jellegű bizottságokat hoztak létre, sőt emigráns önálló kormányok alakultak, hogy nemzeti érdekeiket védjék. Rómában 1914 tele nyugodt volt, de tavasszal tüntettek az olaszok Triest és Trento felszabadítása mellett. Rendes kerékvágásban folyt az élet és az egyetemi tanulmányok is folytatódtak. Nyisztor szomorúnak ítélte meg a magyar kormány magatartását, hogy egyáltalán belement a háborúba, de az adott körülmények miatt mást nem tehetett. A növendékek 1914 nyarán éppen a San Pastore villában tartózkodtak, amikor a német követség tisztviselője kijelentette, hogy másnap a birodalmi német növendékeknek haza kell utazni, és jelentkezni kell katonai szolgálatra. A növendékek ekkor nem mentek haza. A háború első éve X. Pius pápa halálát is jelentette. Elő szentként tartották számon a pápát, akit a germanikusok évente két-három alkalommal láttak mi116 V. ö.: Szekfű i. m. 117 A XX. századra v. ö. Gergely-Izsák 45
