Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Erdő Péter: Meszlényi Zoltán képtalani megválasztásának egyházjogi háttere
illetve a kormányra hivatkozva közölte, hogy a hatóságok Beresztóczy Miklós megválasztását kívánják.56 Czapik Gyula egri érsek és Dudás Miklós hajdudorogi püspök pedig ugyancsak Beresztóczy megválasztását sürgette. Dudás arra is hivatkozott, hogy a börtönben beszélt Mindszenty bíborossal, akinek ez a kifejezett kívánsága.57 Meszlényi püspök a káptalanban a hely- nökválasztás előtt, Drahos temetése után kijelentette, hogy „feltűnőnek tartja Dudás látogatását a prímásnál másodízben, mert tudomása szerint, Dudás és Mindszenty nem álltak szoros kapcsolatban ".58 Meszlényi hozzátette, hogy a prímás ilyen üzenetét nem szabad figyelembe venni, hiszen voltak már korábbi hasonló üzenetei is, melyeket szintén nem vettek figyelembe. Ezen üzenetek ellen szólt a prímásnak az az irata is, amelyet még letartóztatása előtt készített, és amelyben kijelentette, hogy ne vegyenek komolyan semmit abból, amit a börtönből esetleg írni fog.59 így a káptalan nem adott hitelt az üzenetnek. Az azóta feltárt források igazolják, hogy a káptalan aggodalma teljesen indokolt volt.60 Egyébként kánonjogilag abszurdum is lett volna, hogy a káptalan a püspök akadályoztatása miatt úgy válasszon helynököt, hogy ebben a püspök ilyen állapotában adott útmutatásait vagy utasításait követi. Hiszen ha a püspök szabad akaratnyilvánítását közölni tudja a káptalannal, akkor nincs akadályozva (vö. 1917-es CIC 429. k. 1. §). Vagyis akkor helynök sem választható. Tudomásunk van azonban Meszlényi püspöknek egy másik kifogásáról is, amelyet a választás előtt a káptalanban megfogalmazott. A Beresztóczy megválasztását követelő állami sürgetés hatására kijelentette: a káptalani ülés zavaros és lehetetlen helyzetbe került, mivel már nincs meg a választás szabadsága, és ezért felmerül a kérdés, hogy meg lehet-e a választást tartani .61 Mivel Witz Béla, aki előzetesen már többséget kapott, de nem fogadta el megválasztását, kijelentette, hogy továbbra se hajlandó a mellette szóló választást elfogadni, ezért az állami akaratról szóló üzenetek „figyelmen kívül hagyásával" újabb választást végeztek.62 Ha ez alkalommal Beresztóczyt választották volna, jogos lett volna Meszlényi püspök aggodalma a választás érvényességét illetően, mivel az 1917-es CIC 166. kánonja kimondta, hogy a laikusi beavatkozás hatására, nem szabadon végzett választás érvénytelen. Tudhatták ezt a kanonokok is. így esett a 56 ÁBTL 0-13405/1, 2. old. 57 ÁBTL 3.1.9. V-71165/33. 58 ÁBTL 3.1.9. V-71165/34. 59 ÁBTL 0-13415/1, 4. old. 60 Vö. Somorjai Á. - Zinner T., Majd' halálra ítélve. Dokumentumok Mindszenty József élettörténetéhez (Budapest 2008) 106. 61 ÁBTL 0-13514/1, 4. old. 62 Uo. 247
