Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Erdő Péter: Meszlényi Zoltán képtalani megválasztásának egyházjogi háttere

választás Meszlényi Zoltánra, aki az eredményt azért fogadta el, hogy érvényesen kijelölt főpásztora legyen az egyházmegyének.

Hogy az állami nyomásra, az egyházi törvények ellenében tisztséget elfoglalni egyházi szempontból érvénytelen és büntetendő, azt az Apostoli Szentszék 1950. június 29-én kelt határozata is hangsúlyozza. Az ilyen esetekre a dekrétum szerint XII. Piusz pápa az Apostoli Szentszéknek sajátos módon fenntartott, önmagától beálló kiközösítést rendelt.63 A Szentszék intézkedését általánosnak és megelőző jellegűnek tekinthetjük. Kiadására nyilván a kommunista országokban történt események miatt került sor.

A választás elfogadása után Meszlényi Zoltán püspököt (minden bizonnyal 1950. június 29-én) elhurcolták. Egyelőre nincs igazolható ismeretünk arról, hogy rövid, 12 napos káptalani helytartói működése alatt nevezett-e ki akadályoztatása esetére egy vagy több helyettes ordináriust. Mindenesetre az események által megrendített és létszámában megfogyatkozott (a letartóztatott Meszlényi Zoltán is kanonok volt) esztergomi káptalan 1950. július 5-én megválasztotta Beresztóczyt „káptalani helytartóvá".64 Ha volt Meszlényi által megbízott helyettes ordinárius, az illető ezt a megbízatását nem hozta nyilvánosságra. Mindenesetre az egyházmegye Beresztóczy által való vezetése törvényességét már a választás szabadságának hiánya miatt is kétségbe lehetett vonni. Mindez azonban jelentőségét vesztette azáltal, hogy a Szentszék Hamvas Endrét hamarosan (1950. július 18-án)65 az Esztergomi Főegyházmegye apostoli kormányzójává nevezte ki Csanádi püspöki tisztségének megtartása mellett. Hamvas Endre 1950. október 1-én kelt első esztergomi egyházmegyei66 körlevelének elején teljes latin szövegében közli a Zsinati Kongregáció fent említett 1950. június 29-i dekrétumát. Az ő kinevezésével minden esetleges helyettes ordinárius, illetve érvényesen vagy érvénytelenül megválasztott káptalani helytartó hivatalát veszítette, hiszen az általános helynök, illetve ezek a további személyek a püspök akadályoztatása esetén az egyházmegyét csak akkor vezethették, ha az Apostoli Szentszék másként nem rendelkezett (1917-es CIC 429. k. 1. §). Egy ilyen eltérő szentszéki rendelkezés legtipikusabb példája pedig az apostoli kormányzó kinevezése volt.67

63 Sacra Congregatio Concilii, Decr. Catholica Ecclesia (De ecclesiasticis officiis et beneficiis canonice instituendis seu providendis) 29. junii 1950.

64 Ezt 1950. július 22-én kelt körlevelében közli az egyházmegye papságával: Circulares Dioecesanae (Strigonii 1950) 29-30 (X. körlevél).

65 Meszlényi Zoltán Lajos életrajza, in Alázatos szolgálat. Dr. Meszlényi Zoltán Lajos szentbeszédei (összeállította Történész Bizottság; Don Bosco Kiadó, Budapest 2007) 40.

66 Circulares Dioecesanae (Strigonii 1950) 31 (XI. körlevél, Nr. 4498).

67 Vö. pl. JONEl, 341.

248