Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Erdő Péter: Meszlényi Zoltán képtalani megválasztásának egyházjogi háttere
volna helynököt. Ugyanakkor Meszlényi püspök volt az, aki a választás előtti napon, 1950. június 16-án a kanonokokkal tartott megbeszélésen azt javasolta, hogy elegendő lenne választás helyett Witz Béla budapesti helynök joghatóságát kiterjeszteni az egész egyházmegyére.46 4. Meszlényi Zoltán saját értékelése Mindszenty bíboros akadályoztatása idején az egyházmegye kormányzásáról A fentiekből úgy látszik, hogy Meszlényi Zoltán nem tartotta magát Drahos halálával soron következő helyettes ordináriusnak, hiszen Mindszenty bíboros 1947. június 12-i levele őt csak arra az esetre jelölte Drahos után helyettes ordináriusnak, ha az érseki szék üresedése idején a káptalan nem tud helynököt választani. Tehát Meszlényi jelölése nem vonatkozott a szék akadályoztatásának idejére. Ha arra is vonatkozott volna, Meszlényi nem egyezhetett volna bele abba, hogy a káptalan válasszon sede plena helynököt, mert ez érvénytelen lett volna. Hogy más személy (Gigleren kívül, akár Mindszenty prímástól, akár Drahos Jánostól) szintén helyettes ordináriusi megbízást kapott volna, mégpedig a szék akadályoztatásának esetére, arról konkrét okiratokkal alátámasztott tudomásunk ez idő szerint nincs. Megjegyzendő azonban, hogy Mindszenty bíboros emlékirataiban tesz általános utalást erre, mégpedig a szövegösszefüggés szerint 1948 novemberére vonatkozólag. Ezt írja: „Intézkedtem arról is, hogy bebörtönzésem után milyen sorrendben kövessék egymást az általános helynöki tisztségben a főkáptalan tagjai ."47 Ha lett volna szabadlábon 1950. június 17-én ilyen személy, annak a káptalani választás megakadályozása végett be kellett volna jelentenie saját helyettes ordináriusi minőségét. Ez Gigler elhurcolása után biztos letartóztatást jelentett volna. Titkos ordináriusként viszont helyettes ordinárius addig nem működött nálunk. Erdélyben is csak Jakab Antal volt az első, aki titokban vette át a kormányzást 1951. március 10. után, és ő is csak szentszéki utasításra lépett a földalatti működés útjára. Ám később neki is a nyilvánosság elé kellett lépnie. Esztergomban tehát vagy nem volt szabadlábon helyettes ordinárius, vagy személyéről senki nem tudott a káptalanból, így Meszlényi Zoltán sem, aki ezt bizonyára bejelentette volna az érvénytelen választás megakadályozása céljából. 46 A javaslatot ügynöki jelentés igazolja: ÁBTL 0-13.405/1. 47 Mindszenty J., Emlékirataim (Budapest 2002) 236. Erről az intézkedésről okiratot nem ismerünk. Kabar Sándor pilisszentlászlói plébános úr szóbeli közlése szerint Dr. Erdős Mátyás hajdani esztergomi spirituális, aki részt vett Mindszenty rendelkezésének közvetítésében, azt mondta, hogy helyettes ordináriusnak Mindszenty bíboros Drahos János után Gigler Károlyt, őutána pedig Meszlényi Zoltán püspököt jelölte meg, minden valószínűség szerint csak szóban. 244
