Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Erdő Péter: Meszlényi Zoltán képtalani megválasztásának egyházjogi háttere
Meszlényi püspök tehát a következő jogi megfontolás alapján állt: az 1917- es CIC 429. kánon 1. §-a szerint a megyéspüspököt akadályoztatása esetén első renden az általános helynök helyettesíti, és csak annak hiánya vagy akadályoztatása miatt lép be a helyettes ordinárius, majd annak hiánya vagy akadályoztatása esetén választhat csupán a káptalan. Márpedig a II. Vatikáni Zsinat Christus Dominus kezdetű határozatának kiadása előtt, mely a püspöki helynök tisztségét bevezette (27. pont), több helyütt több általános helynököt is kineveztek egyazon egyházmegyében. Ezt az 1917-es CIC 366. k. 3. §-a tiltotta, bár nagy egyházmegyék esetén ennek lehetőségét elismerte (uo). A magyarázók szerint, ha több általános helynök volt, ezek feladatukat in solidum látták el, vagyis adott esetben bármelyikük köteles volt az egész tisztség ellátására.48 Az Esztergomi Főegyházmegyében Esztergomban általános helynök működött, de Budapesten is volt általános helynök, akinek hatásköre azonban csak a fővárosra terjedt ki.49 Ez a területi korlátozás bizonyos jogi anomáliát jelentett. Kinevezése szerint a budapesti helynök is általános helynök volt, bár sajátos - nem teljes - értelemben. Ha jogilag általános helynöknek számított volna, akkor át kellett volna vennie az egyházmegye kormányzását. Az általános helynök fogalmának azonban nem felelt meg (vő. 1917-es CIC 366. k. 1. §; 368. k. 2. §), ha valaki csak a terület egy részére kapott joghatóságot.50 Ezért Meszlényi Zoltán Witz Béla budapesti helynök joghatóságának kiterjesztését javasolta.51 Ezek szerint elméletben feltételezte, hogy a budapesti helynök is teljes jogú általános helynök, csak a fővároson kívül a főpásztor a funkciókat az esztergomi általános helynöknek tartotta fenn a kinevezési iratban. Ha viszont Meszlényi püspök Witz Bélát teljes jogú általános helynöknek tekintette volna, tiltakoznia kellett volna a káptalani választás ellen. Ezt azonban - legalább is 48 Vö. Jone, H., Gesetzbuch des kanonischen Rechtes. Erklärung der Kanones I (Paderborn 1939) 298. 49 Ez az állapot az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében is folytatódott 1993 után, azzal a módosulással, hogy amikor a Főegyházmegyei Hivatal Budapestre költözött, a Budapesten működő általános helynök kapta megszorítás nélkül a kinevezést, az esztergomi általános helynök feladata viszont csak az egyházmegye vidéki részeire szólt. Ennek a helyzetnek 2003-ban vége szakadt Dr. Beer Miklós esztergomi általános helynök váci megyéspüspöki kinevezésével. Attól fogva az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyének csak egy általános helynöke van, aki Budapesten működik. Az 1950. júniusi állapot szerint Drahos János az egész egyházmegye területére szóló általános helynök volt: Schematismus venerabilis cleri Archidioecesis Strigoniensis pro anno 1947 (Budapestini é.n.) 23: „Vicarius archiepiscopalis pro toto territorio Archidioeceseos". Witz Béla viszont csak a budapesti helynökség területére kinevezett általános helynök volt: uo. „Vicarius archiepiscopalis generalis in districtu vicariali archiepiscopali Budapestinensi". 50 JONE I, 298. 51 ÁBTL 0-13.405/1 (ügynöki jelentés). 245
