Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Erdő Péter: Meszlényi Zoltán képtalani megválasztásának egyházjogi háttere

már a romániai egyházmegyéknek a bukaresti nunciatúra által 1948 őszén40 elküldött Nominatio substitutorum című dokumentum is hatályban volt. Igaz, Magyarországról Angelo Rótta nunciust már 1945-ben kiutasították, így a püspökök a szentszéki képviselettől eligazítást nem kaphattak, erről az újabb rendelkezésről mégis tudomásuk lehetett.

Ezek alapján lehetséges, hogy vagy maga Mindszenty bíboros még letartóztatása előtt,41 vagy Drahos János a főegyházmegye kormányzásának átvétele után Meszlényi Zoltán mögé, második helyre - a főpásztor halála esetére - vagy saját maga mögé első helyre - a bíboros főpásztor további akadályoztatása és a saját kiesése esetére - újabb helyettes ordináriust nevezett ki. További adatok felmerüléséig bizonyos valószínűséggel feltételezhető, hogy ez a személy Gigler Károly volt. Giglert - bár ez az egyházmegyei körlevelekben nem jelent meg - Drahos általános helynök helyettessé nevezte ki. Drahos halálos betegsége miatt Gigler 1950. június 5-én egy rövid körlevelet is kiadott „Dr. Gigler Károly érseki általános helytartó hjelyettes]" aláírással.42 Gigler kanonokot43 - szemben néhány olyan információval, amely szerint csak 1950 júliusában vették őrizetbe44 - már 1950. június 17-e, vagyis a káptalani választás előtt letartóztatták.45

Eszerint Meszlényi Zoltán Drahos halálával különleges helyzetbe került. Egyrészt ő lett volna a soros helyettes ordinárius, ha Mindszenty bíboros már nem él, és a káptalan nem tud szabadon választani, másrészt Mindszenty bíboros akadályoztatásának idejére nézve is lehetett esetleg helyettes ordinárius Gigler Károly személyében, akit viszont már letartóztattak. A káptalan nyilvánvalóan nem tudott akadályoztatás esetére megbízott és még szabadlábon lévő más helyettes ordináriusról, hiszen ha tudott volna, nem választhatott

40 Október 26-án - vö. Tempfli 149.

41 Erre lehetne következtetni az Emlékirataim egy megjegyzéséből - lásd alább: 47. jegyz.

42 Circulares Dioecesanae (Strigonii 1950) (belefűzve oldalszám nélkül!).

43 Az Esztergomi Székesfőkáptalan kanonokja volt 1944. április 22-től, vö. BEKE M., Esztergomi kanonokok (1900-tól 1985) (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae 10) (Unterhaching 1989) 119.

44 Vö. Beke M., Az Esztergomi (Esztergom-Budapesti) Főegyházmegye papsága 1892-2006 (Budapest 2008) 230.

45 Egy 1950. június 22-én kelt ügynöki jelentés például arról számol be, hogy a „kispap- ság Dr. Giegler [sic!] letartóztatását megelégedéssel vette tudomásul, mint olyant, ki Drahosnak volt a megbízottja és tanácsadója" (ÁBTL 3.1.9. V-71165/31). Egy másik jelentés az 1950. június 17-i esztergomi eseményekről szólva megjegyzi, hogy Czapik Gyula Meszlényi Zoltán megválasztása kapcsán kijelentette: Megtörténhet, hogy Meszlényivel is az fog történni, mint Giglerrel (vagyis elhurcolják), vö. ÁBTL 0- 13.404/1. Egy 1950. június 22-én kelt ügynöki jelentés szerint „már egy hete, hogy Giegler [sic!] letartóztatása óta a hivatali ügyeket nem intézi senki" (ÁBTL 3.1.9. V- 71165/27). Ezek szerint Giglert június 15-én, gyakorlatilag Drahos halálával egyidejűleg tartóztatták le.

243