Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Erdő Péter: Meszlényi Zoltán képtalani megválasztásának egyházjogi háttere
+ és méltóságos és főtisztelendő Drahos János általános helytartóm akadályozva van a joghatóság gyakorlásában, arra az esetre most kinevezem Nagyméltóságodat általános helytartómmá átadva minden felhatalmazást az Egyházi Törvénykönyv értelmében, +.37 A fenti levélből adódik, hogy a helyettes ordináriusok állításának az a rendszere, amit az 1948. június 29-én kelt Nominatio substitutorum kezdetű rendelkezés tartalmaz, nem volt újdonság, hanem lényegét tekintve már korábban is megadta ezt a megbízást és felhatalmazást a Szentszék. Az idézett levélből következően még 1944-ben, hiszen a szöveg arra utal, hogy a pápától kapott felhatalmazás „orosz megszállás esetére" szól. Ugyanezt támasztja alá, hogy a levél utal a 6290/1944. számú különleges jegyzékre, ami természetesen szentszéki dokumentum volt, hiszen a főpásztoroknak adott felhatalmazásokat tartalmazta. Kitűnik a levélből továbbá, hogy Mindszenty bíboros is bízott meg titokban helyettes ordináriusokat már 1947. június 12-én, mégpedig első helyen Drahos János általános helynököt, második helyen Meszlényi Zoltán segédpüspököt. Eltér azonban az 1948-ban kiadott szentszéki rendelkezéstől, hogy Mindszenty bíboros másodsorban Meszlényi Zoltánt csak arra az esetre jelöli ki helyettes ordináriusnak, ha ő maga (Mindszenty bíboros) meghal, és káptalani helynök megválasztása sem lehetséges. Arról viszont nem szól, hogy az érsek puszta akadályoztatása esetén is át kellene vennie Drahos János után Meszlényi Zoltánnak az egyházmegye kormányzását. Hogy Drahos János Mindszenty József letartóztatása után általános helynökként vezette az egyházmegyét, az kitűnik a kormányzás átvételét bejelentő körleveléből.38 Az viszont, hogy élt-e azokkal a messzebbmenő felhatalmazásokkal is, amelyeket a helyettes ordináriusok kaptak, további tisztázást igényel. Az 1917-es CIC 429. kánonja alapján mindenesetre világos, hogy a püspök akadályoztatása esetén előbb az általános helynök veszi át a kormányzást, és csak akkor következik a helyettes ordinárius, ha az előbbi megoldásra nincs lehetőség. Mindenesetre az általános helynöknek a főpásztor akadályoztatása esetén nem kellett nyilvánosságra hoznia helyettes ordináriusi minőségét, mert enélkül is elláthatta a legtöbb kormányzati feladatot. Amire az általános helynök hatásköre nem terjedt ki, ott elég volt esetleg különleges szentszéki felhatalmazásra utalnia, ahogyan ezt Drahos János 1945- ben meg is tette.39 Mindszenty bíboros letartóztatása után, vagyis 1948 végén 37 ÁBTL 3.1.9. V-700/30, 1,2. A ferde zárójelek közé tett szövegrész a függelékben ferde zárójelekben álló résszel helyettesítendő abban a változatban, amely Meszlényi Zoltán püspöknek szólt, ugyanígy a két + között szereplő rész is a függelékben két + között álló szöveggel helyettesítendő a Meszlényi püspöknek szóló változatban. 38 Circulares Dioecesanae (Strigonii 1949) 2 (I. körlevél, Nr. 8914/1948). 39 Circulares Archidioecesanae (Strigonii 1945) 19 (V. körlevél, Nr. 479). 242
