Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Erdő Péter: Meszlényi Zoltán képtalani megválasztásának egyházjogi háttere

teles volt a Szentszéket mielőbb értesíteni a szék akadályoztatásáról és a tisztség átvételéről (1917-es CIC 429. k. 4. §). Mivel a káptalani helynököt az 1917-es CIC 198. kánonja kifejezetten ordináriusnak és helyi ordináriusnak minősíti, ezért a vele egyenlő hatalmat gyakorló olyan helynököt vagy „delegátust", aki az egyházmegyét a szék akadályoztatása idején vezette, szintén ordináriusnak hívták. Aki közülük nem volt sem általános helynök, sem a káptalan által megválasztott személy, hanem a püspök által ilyen esetre „delegált" pap vagy püspök, azt általában „helyettes ordináriusnak" (ordinarius substitutus) nevezték.4 Ennek a szerepkörnek a pontosabb meghatározását az Apostoli Szentszéknek egy 1948. június 29-én kelt rendelkezése tartalmazta, mely azonban nem szerepel az 1983-as CIC forrásokat is megjelölő kiadásában. Erre a dokumentumra alább még visszatérünk.

Az 1917-es CIC 429. kánonjának forrásai között a Pietro Gasparri bíboros által jegyzett és a kánonok forrásaira is utaló kiadás5 néhány olyan szöveget jelöl meg, amelyek az Egyházat körülvevő drámai körülmények vagy üldözések kapcsán keletkeztek. Ezek a következők:

a) VIII. Bonifác pápa 1299-ben kelt rendelkezése, mely ennek a pápának a híres dekretális-gyűjteményébe, a Liber Sextusba is felvételt nyert (VI. 1.8.3), azt írja elő, hogy ha a püspök pogányok vagy szakadárok fogságába esik, akkor ne az érsek (metropolita) kormányozza az egyházmegyét, hanem a káptalan vegye át lelkiekben és anyagiakban a kormányzást, mintha a püspök halála miatt a szék megüresedett volna. Mindez csupán addig tartson, míg a püspök ki nem szabadul, vagy az Apostoli Szentszék másként nem rendelkezik. Magának a káptalannak kell ilyen esetben mielőbb a Szentszékhez fordulnia. E szöveg szerint akadályoztatás esetén a káptalan mint testület veszi át az irányítást.

b) Lényegében ezt ismétli a Püspökök és Szerzetesek Szent Kongregációjának 1616. január 11-i válasza is.6

c) A következő forrásként megjelölt intézkedés a Püspökök és Szerzetesek Szent Kongregációjának 1862. május 3-án kelt határozata.7 Ennek kiadására a Nápolyi Királyság 1860-ban történt bukása után került sor. 1860. szeptember 7- én Garibaldi tábornok bevonult Nápolyba. 1860. december 17-én a nápolyi

4 Vö. pl. Tempfli I., Sárból és napsugárból. Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora: 1892- től 1966 (METEM Könyvek 36) ([Budapest] 2002) 149.

5 Codex Iuris Canonici Pii X Pontificis Maximi iussu digestus Benedicti Papae XV auctoritate promulgatus, praefatione, fontium annotatione et indice analytico-alphabetico ab E.mo Petro Card. Gasparri auctus (Typ. Pol. Vat., 1974) 139-140.

6 Sacra Congregatio Episcoporum et Regularium, Messanen., 11 ian. 1616; kiadása: Gasparri, P. - Serédi, ]., Codicis luris Canonici Fontes I-IX (Romae 1923-1939) IV, 728- 729.

7 Sacra Congregatio Episcoporum et Regularium, Decr. 3 maii 1862; kiadása: Gasparri - Serédi IV, 968-969.

233