Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Erdő Péter: Meszlényi Zoltán képtalani megválasztásának egyházjogi háttere

területeket a szárd királysághoz csatolták, majd az egyre szélesedő olasz egység demonstrálásaként Garibaldi és II. Viktor Emánuel király 1861. február 13- án ünnepélyes bevonulást tartott Nápoly városába.8 A szentszéki intézkedés azok ellen a székeskáptalanok ellen irányul, amelyek a székükből elűzött, de még életben lévő püspökök helyére káptalani helynököt választottak, és nem tartották tiszteletben a püspökök által „delegált" személyek tekintélyét. Az így megválasztott káptalani helynököket ez a határozat az egyházi hivatalt jogtalanul elfoglaló betolakodóknak (intrusus) nevezi, és érvénytelennek jelenti ki az ilyen választást. Ezenkívül az így megválasztott személyek minden intézkedését is semmisnek minősíti, továbbá különböző egyházi büntetéseket nyilvánít ki, illetve rendel el az effajta „káptalani helynökök" és az őket megválasztó személyek ellen. Ebben a rendelkezésben világosan kitűnik, hogy a püspök által - nyilván későbbi akadályoztatása esetére - „delegált" személyek megelőzik a káptalant, vagyis ha ilyen püspöki delegátus van, a káptalan érvényesen helynököt nem választhat.

d) Ugyancsak drámai helyzetben adta ki Boldog IX. Piusz pápa 1864. július 30-án Ubi Urbaniano kezdetű apostoli levelét.9 * A pápai rendelkezés annak nyomán született, hogy az 1863-as lengyel nemzeti felkelés bukása után a cári rendszer a Katolikus Egyházat megpróbálta szétzúzni, sőt ahogy a pápa fogalmaz, a katolikus vallást ki akarta irtani abban az országban (ad catholicam religionem eodem in Regno... extirpandam).w A pápa nehezményezi, hogy az orosz kormányzat a katolikusokat a „szakadárságba" kívánja kényszeríteni, hogy megsérti, illetve sohasem hajtotta végre teljesen a Szentszékkel kötött megállapodást, hogy akadályozza a kapcsolatokat a pápával és a Szentszékkel, az egyháziak számára az isteni joggal ellenkező esküt ír elő, a katolikus papok ellen lázítja a népet, stb. Kifogásolja a pápa azt is, hogy a katolikus szerzeteseket elűzik rendházaikból, kolostoraikban laktanyát rendeznek be, a katolikus püspököket egyházmegyéjükből eltávolítják, száműzik, a görög katolikusokat pedig erőszakkal kényszerítik a Rómával való közösség elhagyására. Ebben a helyzetben a varsói érseket eltávolították hívei köréből és száműzték, sőt államilag kijelentették, hogy az érseket megfosztják az egyházmegyétől. Elrendelték, hogy vele senki nem tarthat kapcsolatot az egyházmegyéből, valamint kijelentették, hogy elegendő az egyházmegye vezetésére kormányzóként az eddigi általános helynök, akit a pápa már korábban püspökké nevezett ki. IX. Piusz először is tiltakozik az ellen, hogy a világi hatóság önhatalmúlag próbálja az egyházmegyék vezetőjét letenni és kijelölni. Ezután felszólítja a papokat és híveket, hogy ne engedelmeskedjenek a cári rendelkezésnek, és továbbra is

8 Cappelli, A., Cronologia, Cronografia e Calendario Perpetuo (Milano 1978, 4. kiad.) 441.

9 Kiadása pl.: GASPARRI - SERÉDIII, 987-990.

18 Uo. 987.

234