Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Erdő Péter: Meszlényi Zoltán képtalani megválasztásának egyházjogi háttere

nek jogi állapota, vagyis milyen jogi helyzetben került sor Drahos János temetése után közvetlenül, 1950. június 17-én déli 12 óra és 13 óra 15 perc között2 arra a káptalani választásra, amelynek eredményeképpen Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök átvette a főegyházmegye kormányzását. Különös figyelmet érdemel az is, hogy a kiváló egyházjogász hírében álló Meszlényi Zoltán maga hogyan értékelte a kialakult jogi helyzetet. Mindezen kérdések megválaszolása hozzájárulhat a magyar egyháztörténelem néhány korabeli eseményének pontosabb megértéséhez és a rendkívüli helyzetekre vonatkozó kánonjogi megoldások értékeléséhez is.

2. A püspöki szék akadályoztatásának kezelése az 1917-es Egyházi Törvénykönyv és az azt követő gyakorlat szerint

Az 1983-as Codex luris Canonici imént idézett 413. kánonjának forrásai között az Egyházi Törvénykönyv hiteles magyarázatára alakult pápai bizottság szöveg- kiadása az 1917-es CIC 427. és 429. kánonját, valamint a II. Vatikáni Zsinat Christus Dominus kezdetű határozatának 27. pontját, továbbá a Hitterjesztési Kongregáció (Sacra Congregatio de Propaganda Fide) 1954. január 25-én kiadott 3. válaszát említi.3 Meszlényi Zoltán megválasztásának idején e források közül csak az 1917-es CIC kánonjai voltak hatályban.

Az 1917-es Egyházi Törvénykönyv 429. kánonja szerint, ha a püspöki szék a püspök fogsága, kiutasítása, száműzetése vagy képtelensége miatt úgy van akadályozva, hogy a püspök az egyházmegyéhez tartozó személyekkel még levél útján sem tud érintkezni, az egyházmegye kormányzása, hacsak a Szentszék másként nem rendelkezett, a püspök általános helynökére vagy más egyházi férfira száll, akit a püspök „delegált" (1. §). A püspök súlyos okból több személyt is „delegálhat", akik egymást követik ebben a tisztségben (2. §). Ilyen személyek hiányában vagy a fentiekben leírt akadályoztatásuk esetén a székeskáptalannak helynököt (vicarius) kell állítania, aki káptalani helynöki hatalommal veszi át az egyházmegye kormányzását (3. §). Figyelemre méltó, hogy ezt a személyt a kánon nem nevezi káptalani helynöknek, hanem csak azt szögezi le, hogy annak a tisztségnek megfelelő hatáskörrel rendelkezik. Az 1917-es CIC a káptalani helynököt mint a püspöki szék megüresedése esetén választandó tisztségviselőt említi (1917-es CIC 432. k. 1. §). Aki az egyházmegye vezetését akadályoztatás esetén a fent idézett kánon szerint átvette, az kö2 Vö. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: ÁBTL) 3.1.9. V- 71165,34.

3 Pontificia Commissio Codici Iuris Canonici Authentice Interpretando, Codex Iuris Canonici auctoritate Ioannis Pauli PP. II promulgatus, fontium annotatione et indice analytico-alphabetico auctus (Cittä del Vaticano 1989) 117-118.

232