Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Erdő Péter: Meszlényi Zoltán képtalani megválasztásának egyházjogi háttere
Erdő Péter Meszlényi Zoltán KÁPTALANI MEGVÁLASZTÁSÁNAK EGYHÁZJOGI HÁTTERE Adalékok a püspöki szék akadályoztatásának kánonjogi kezeléséhez 1. A probléma A megyéspüspök személyének vagy más szóval a püspöki széknek az akadályoztatása olyan rendkívüli helyzet, amelyre nézve a kánoni jog ősi idők óta különböző intézményes megoldásokat keres. A hatályos Egyházi Törvény- könyv 413. kánonja szerint „a szék akadályoztatása esetén, hacsak a Szentszék másként nem rendelkezik, az egyházmegye vezetése a koadjutor püspököt illeti, ha van, ennek hiányában vagy akadályoztatása esetén valamelyik segédpüspököt vagy általános helynököt, illetve püspöki helynököt vagy más papot, a személyek olyan sorrendjének megtartásával, amilyet a megyéspüspök által az egyházmegye birtokbavétele után mielőbb összeállítandó jegyzék meghatároz; ezt a metropolitával közlendő jegyzéket legalább három évenként meg kell újítani, és az irodaigazgatónak titokban kell őriznie" (413. k. 1. §). Az előzményekhez képest ebben a kánonban újdonság, hogy a koadjutor püspök mindig utódlási joggal rendelkezik (403. k. 3. §). A koadjutor püspököt a megyéspüspök a hatályos jog szerint köteles általános helynökké kinevezni (406. k. 1. §). Új a kánonban a segédpüspök külön említése is. Több magyarázó szerint koadjutor hiányában akkor is a segédpüspöknek kell átvennie akadályoztatás esetén a kormányzást, ha esetleg nem ő az általános helynök. Akik ezt vallják, a 405. k. 2. §-ára hivatkoznak, amely kifejezetten említi, hogy a koadjutor püspök és a különleges jogokkal felruházott segédpüspök (vő. 403. k. 2. §) akadályoztatás esetén helyettesíti a megyéspüspököt. Az ezen a nézeten lévő szerzők szerint ez kiterjesztő magyarázat révén alkalmazható lenne olyan segédpüspökre is, aki különleges jogokkal nincs felruházva .1 Újdonság az 1917-es Codex Iuris Canonicihez képest az is, hogy a kánon püspöki helynökökről (vicarius episcopalis) is beszél. Ezt a tisztséget a régi egyetemes jog nem ismerte, hanem csupán a II. Vatikáni Zsinat határozata nyomán (Christus Dominus 27) került bevezetésre. Az alábbiakban azt a kérdést vizsgáljuk, hogy mi volt Mindszenty József bíboros 1948. december 26-i letartóztatása és Drahos János általános helynök 1950. június 15-i halála után az Esztergomi Főegyházmegye vezetésé1 Walczak, R., Sede vacante come conseguenza della perdita di un ufficio ecclesiastico nel Codice di Diritto Canonico del 1983 (Pontificia Universitas Lateranensis, Institutum Utriusque luris, Theses ad Doctoratum in lure Canonico) (Roma 2008) 180. 231
