Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
A családi háttér és a rokoni kör
A család 1895-től Rimaszombatban tartózkodott. A város, amely a Rima folyó bal partján terül el, ebben az időben Gömör-Kishont vármegye székhelye is, 6 ezer főnyi lakosságával.26 A város mint közigazgatási központ a vármegye házával, múzeummal is büszkélkedhetett, nem beszélve híres szülöttjéről, Tompa Mihályról, akinek szobrát is felállították a városban. Szép parkok és utcák között a Kossuth utcában állt az állami elemi fiúiskola, ahová a kis Zoltán járhatott. 1901-ben a protestáns főgimnáziumban kezdte meg a gimnázium első osztályát. Egyesületek és egyletek szintén megtalálhatók e szép városban. A Findura rokonság is itt lakott, köztük ismert Findura Imre statisztikus, valamint Findura István esperesplébános.27 Zoltánnak 1893-ban született egy húga, Ilona. A Meszlényi családban 1897- ben újra fiú született, akit Miklósnak hívtak. A magyar keresztény állam kilencszázadik évét 1900-ban a Meszlényiek tehát legalább három gyermekkel ünnepelhették. Egy évvel később, 1901-ben megszületett a legkisebb édestestvér, Mária. A négy gyermek vallásos és szeretetteljes légkörben nőtt fel. Az édesanya azonban 1903-ban Rimaszombatban elhunyt, így az apa egyedül maradt a gyermekekkel. Nehéz évek következtek a családra. Azért ment az apa ideiglenesen nyugdíjba, hogy a gyermekek további sorsáról gondoskodjék. Ekkor költözhetett fel a család a Józsefvárosba. Budapesten már lakónegyedek várták a betelepülő lakosokat, majd megépül a Wekerle-telep is. Készen állt a Hősök tere a mögötte magasodó Vajdahunyad-várával. A források megállapítása szerint a főváros és az ország még mindig a millennium bűvöletében élt.28 Jelentős gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésen ment keresztül a város. Ekkor épült meg a nagy rendező pályaudvar. A Dunán a folyó első kikötővárosa lett a csepeli kikötő. A közlekedést segítették a két városrészt összekötő hidak. A sokáig árválkodó Széche- nyi-féle Lánchíd mellett 1896-ban felépült a Ferenc József-, a mai Szabadság- híd, később az Erzsébet-híd is. A millennium óta pedig a fővárosban a kis földalattin kívül közlekedett a villamos. Később, a modern kor vívmányaként megjelentek a gépkocsik is. Felépültek a nagy áruházak, 1897 óta pedig már a Központi Vásárcsarnok is rendelkezésére állt a lakosságnak. A bankok száma is nőtt. Fejlődött a textilipar, a vegyipar és a gépipar is. A Duna mellett kezdtek építkezni a piaristák. Új rendházuk és a hozzá kapcsolódó gimnázium építése az I. világháború alatt fejeződött be. A Lágymányoson megépült a Műegyetem, majd 1902-ben elkészültek a Klotild paloták, a Széchenyi-fürdő és a Halászbástya. A művészetkedvelőknek örömére megépült a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. A 26 Borovszky Gömör-Kishont vm. 108-110. o. 27 Borovszky Gömör - Kishont vm. 374. o. « BL 1.185-215, különösen 188-194. o. 21
