Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
A családi háttér és a rokoni kör
főváros területe gyarapodott, amikor 1908-ban megvásárolták József főhercegtől a Margitszigetet és átadták a város lakóinak. A lakosság száma 1913-ban 930666 fő volt, tehát a főváros igen népesnek számított. Zoltán már 1902-ben a fővárosban folytatta tanulmányait, tehát a családot ott hagyta Rimaszombatban. A család 1903-ban történt felköltözése után a főváros nyüzsgésében a mai Petőfi Sándor utcai nagypostán a postáskisasszony igen megtetszett az apának, azonban Varjas Júlia, aki 1878-ban Gyöngyösön született,29 sehogyan sem akart férjhez menni hozzá. Apja Varjas Pál, anyja Simon Zsuzsanna. Egyik alkalommal az apa egy szőke gyermekét vitte magával a postára, hogy megessen rajta a fiatal nő szíve. Valóban, ez nem hagyta érintetlenül a nő érzelmeit. A szép, a férfinél 20 évvel fiatalabb Júlia így ment feleségül 1905-ben Zoltán tanító úrhoz, és lett a gyermekeknek mostoha anyja. Ekkor a kis Zoltán kamaszo- dott, csupán 13 éves volt. Feltételezhető, hogy érzelmileg mégis nehezen viselte el édesanyja elvesztését. Az apa második házassága érdekes, hiszen Júlia református vallásban nőtt fel. A házasságban bizonyára reverzálist adott a református feleség, hogy az apa katolikus vallásban nevelhesse gyermekeit. A rokonok elbeszélése szerint, amíg élt a férj, (1924-ig) Júlia hallani sem akart a katolizálásról, csak miután eltemette őt, azután tért át a katolikus vallásra. Mindamellett igen jó mostoha anyja volt a négy gyermeknek, akik szerették őt, és akit a kis Zoltán mamámnak nevezett. A házasságkötés után három évre, 1908- ban kaptak a gyermekek egy féltestvért, akit Koméinak neveztek. Zoltán ekkor már második éve tanult Esztergomban, a bencés gimnáziumban, mivel 1907-ben a VII. osztályt kisszeminaristaként kezdte, és 1909-ben ott érettségizett.30 Az apa királyi segéd-tanfelügyelő volt a fővárosban, majd 1906-tól királyi tanfelügyelővé lépett elő Szentlőrincen.31 A család még 1906-ban az Orczy utca 26. sz. házba, a következő évben a Práter utca 23. sz. házba költözött. 1908-ban a Baross utca 47. sz. házba költöztek át, de az apa ideiglenesen nyugdíjba ment, talán feleségének volt szüksége rá, mivel 1908-ban megszületett Kornél, a legkisebb gyermek. 1910-ben az apa ismét segéd-tanfelügyelő, és ekkor a Gyulai Pál u. 6-8. sz. alatt laktak. A későbbiek során, 1916-ban már Újpesten található a család, az apa iskolaigazgatónak van feltüntetve. A Ferenc József tér 1. sz. épületben laktak. Az édesapa 1916-tól katonai szolgálatot látott el, és a háború alatt teljesített buzgó szolgálata elismeréséül IV. Károly 1918. július 11-én Eckartsauban kelt legfelsőbb elhatározással a III. osztályú polgári hadiérdem- keresztet adományozta neki. Ezt Teleki Pál az Országos Hadigondozó Hivatal elnökeként közölte Meszlényi Zoltán állami elemi iskola igazgató-tanítóval.32 29 A rokonok közlése. 30 Schem. 1908. 200. o., (tévesen Meszlényi Imre), Schem. 1909. 228. o. 31 BFL VIII. 48. b. 137. köt. 34. sz., 209. köt. 25. sz. 32 A levél 1918. aug. 19-én kelt. Somlói Ferencné szíves közlése alapján, akinek tulajdonában található az eredeti levél. 22
